Dávid tipikus résztvevője a Parlament előtt péntek reggeltől csendben demonstráló csoportnak. Ő a speciális nevelési igényű gyereke miatt érintett, aki két évig járt rendes általánosba, míg ki nem derült, hogy - szerencsére kezelhető - fejlődési problémái vannak, amik miatt egy szokásos iskola neki nem alkalmas. Kivették, azóta magántanuló egy tanulócsoportban, ahol eddig remekül érezte magát. De a szüleinek fogalma sincs, mi lesz szeptembertől.
De vannak itt alternatív iskolába járó és óvódás gyerekek szülei is, akiknek mind ugyanaz a problémájuk: a köznevelési törvény erőből átvitt, igazán meg sem indokolt módosításai, amikről néhány órán belül szavaz a parlament, így vagy úgy, de lehetetlen helyzetbe fogják hozni őket.
A demonstrálók közös érzése a teljes értetlenség. Tényleg nehéz felfogni, hogy miért zavarták a kormányzatot a jól működő, de az egész rendszer töredékét kitevő alternatív iskolák, hogy miért akarják egy évvel korábban iskolába kényszeríteni az óvodásokat, vagy hogy kinek a szemét szúrták a nem véletlenül magántanulóként beiskolázott gyerekek. Pár résztvevővel beszélve az alaphang az, hogy bár csábító rálegyinteni, hogy "persze, imádnak mindent központosítani", mármint a fideszesek, az érintettek egyszerűen nem hiszik el, hogy csak ennyi lenne a magyarázat, jobbat vagy konkrétabbat viszont nem tudnak.
De nemcsak a szülők, hanem a képviselők sem. Pár ellenzéki ugyanis kijött a Ház elé, hogy elbeszélgessen a demonstrálókkal. A párbeszédes Tordai Bence elmesélte, hogy a módosítók egy részén szintén csodálkozó kormánypárti kollégáik olyanokkal nyugtatgatták őket, hogy "nyugi, ez nem ellenetek" - Tordai esetében a waldorfos szülők ellen - "van kitalálva", az viszont nem derült ki, hogy akkor ki ellen.
Ha hihetünk a parlamenti suttogó híradónak, az alternatív iskolákat érintő módosítások például igazából arra szolgálnak csak, hogy tartósan még függőbb, alávetett helyzetben tartsák az ilyen intézményeket. Az egyik módosításban ugyanis az szerepel, hogy a tantervük ezentúl csak 30 százalékban térhet el a nemzeti alaptantervtől. Csakhogy ez - nyilván szándékosan - értelmetlen és értelmezhetetlen módosítás, hiszen nem derül ki belőle, hogy minek a 30 százaléka ez. A tantárgyaké? A tananyagé gépelt oldalban mérve? Vagyis bárhogyan lehet értelmezni. A színfalak mögött most olyanokkal nyugtatgatják például a Waldorf-hálózatot, hogy "á, ti simán bele fogtok férni a 30 százalékba". Ami vagy így lesz, vagy nem, de az biztos, hogy nem lesz objektíven mérhető és az alternatív iskolák még jobban az erőforrásminisztérium kegyétől fognak függni.
A menetrend egyébként nagyjából az, hogy ősszel publikálják az új NAT-ot, az érintett iskoláknak pedig jövő júliusra kell elkészíteniük az elfogadandó kerettanterveiket. Vagyis egy év maradt bármiféle lobbizásra, hogy ne a végső irracionalitás uralkodjon el.
A demonstrációt két magánszemély, Ruzsonyi Ágnes és Keszler Viktória szervezte, előbbi arról beszélt, hogy legalább pár képviselő lelkiismeretének a felébresztése a céljuk, mert a tervezett módosítások mindenkit érintenek: tanárokat, szülőket, gyerekeket. Keszler Viktória pedig azt fejtegette, hogy szerzett jogunk csorbul: a tanszabadság ugyanis eddig létező és gyakorolható jog volt, de ez most, például a magántanulási lehetőség megszüntetésével, csorbulni fog.
A most felálló rendszer tehát még jobban a központ kegyeire, az egyedi alkukra és a bárhogyan értelmezhető, a szó köznapi értelmében értelmetlen jogszabályokra épít. Az érintettek ezért most a Waldorf iskolák még az idén benyújtandó gyógypedagógiai kerettantervére figyelnek, ezt ugyanis állítólag már az új szabályok szerint fogják elbírálni, így egyfajta tesztként szolgál majd arra, hogy mire lehet számítani a gyakorlatban. A módosításokból magukból ugyanis még ez sem derül ki.
A demonstrálók a törvény megszavazásáig, de legkésőbb péntek délután 1-ig terveznek kitartani a parlament északi kapuja előtti területen és továbbra is várják a csatlakozókat, és az aláírókat az online petíciójukhoz.
A ma megszavazandó módosításokról itt olvashatod el a Qubit friss elemzését.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.