A Jégkorszak fajkeverése, a L'ecsó másságkultusza után most az új Oroszlánkirályt elemzi a kormánymédia

Pokoli nehéz helyzetben lehetett a Magyar Nemzet szerzője, amikor az új Oroszlánkirály film üzenetét foglalta össze a csütörtöki számban. A Disney mesefilmek mélyelemzésével eddig kizárólag a kormánymédia szuperelit élcsapata foglalkozhatott. Ki ne emlékezne rá, mikor Bencsik András 2017-ben leleplezte, ahogy a Jégkorszak a fajkeverést propagálja

„Ha belegondolunk, az arról szól, hogy egy-egy állat nem a saját törzsével, saját fajtájával él együtt, hanem az elefánt, a tigris, a lajhár meg a mittudomén, ezek alkotnak, a másság egy életközösséget, és mennyivel jobb nekik így, mint másképpen.” 

vagy amikor Bayer Zsolt (egyébként szintén Bencsik nyomán) saját műsorában bátran mondta ki, hogy a  L'ecsóban főszereplő patkány Remy micsoda ördögi terv részese

„már a kisgyerekek fejébe el kell ültetni, hogy a másság milyen csodálatos. És ugye a patkány elvileg a legutolsó élőlény, amit a konyhánkban szeretnénk látni, de ha van egy másfél órás rajzfilm, ami arról szól, hogy a patkány zseniálisan főz, hát akkor mindjárt átállítjuk az agyakban a vágányokat.”

A Magyar Nemzet most némileg más megközelítést alkalmaz. Miközben látják az Oroszlánkirályban lappangó veszedelmes gondolatokat, például a

„Hakuna Matata kényelmes nihilizmusában”

mégis tudnak a pozitív üzenetre koncentrálni.

„Éppen 25 éve tanítja nemzedékek sorát ez a cseppet sem finomkodó királydráma arra, hogy az élet körforgásának mi az értelme, hogy az ősök, a múlt tisztelete nélkül gyökértelenül üres és céltalan az élet.”

Nagyon régen láttam utoljára az Oroszlánkirályt, de most örömmel olvastam, hogy létezik a mesének George Spöttle - Bakondi György kompatibilis olvasata, amiből talán csak a tranzitzónák hiányoznak

„Arról már nem is beszélve, hogy milyen mélységeket kapott az az ősi tanítás, amely szerint az apák örökségét, Büszke Birtokot és az ott élő állatokat, mindenáron meg kell védeni az idegen hiénahordáktól.”

Sőt, végre van egy mese, amit talán Schmidt Mária tudna a legjobban előadni kisgyerekeknek lefekvés előtt.

„Sőt, ha alaposabban megnézzük, akkor még a kommunizmus rémkorszakát is felfedezhetjük a mesefilmben hiszen a konfliktus lényege, hogy Zordon, Mufasa fivére elveszítette helyét a trón várományosaként, ezért a Büszke Birtokon dőzsölő gazdag oroszlánok ellen uszítja a maradékokon tengődő szegény hiénákat, miután megölte az oroszlánkirályt. Az eredmény persze nem az egyenlőség, hanem a nyomorúság lesz, ahogy ez a kommunista hatalomátvételre is jellemző volt.”

Ezen a ponton egyébként nem zárok ki egy furfangos dupla vagy triplacsavart sem, tehát hogy a szerző egy különleges performanszművészeti emberkísérletet végez a Magyar Nemzet szerkesztőivel, akiknek legközelebb a Doktor Bubó és a fővárosi sürgősségi betegellátás párhuzamairól szóló írását fogja elküldeni, hátha azt is lehozzák.