Megnehezítik a bűnszervezet bizonyítását a bíróság előtt, hogy a költségvetési csalások elkövetői enyhébb büntetéseket kapjanak

A Népszava számolt be csütörtökön reggel a Btk költségvetési törvénybe rejtett módosításáról, ami megváltoztatja a bűnszervezet jogi definícióját, és így megnehezíti az ügyészek dolgát.

Az új definíció szerint a bűnszervezetnél bizonyítani kell, hogy hierarchikusan és konspiratívan működött a szervezet.

A bűnszervezet jogi szempontból azért érdekes, mert ahol ezt megállapítja a bíróság, ott a büntetési tétel felső határa automatikusan a duplájára emelkedik (és így az ítéletek alapjául szolgáló középmérték is), nem adható felfüggesztett büntetés, és nem lehet feltételesen szabadlábra helyezni az elkövetőt.

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolja például az ügyészség Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt.

Három büntetőjogi, bírósági és ügyészségi vonalon járatos szakértővel is beszéltünk a módosításról, abban mindannyian egyetértettek, hogy a jövőben legalábbis pluszfeladatot ró az ügyészségre a bűnszervezet bizonyítása a korábbiakhoz képest.

Egy értelmezés szerint az ügyvédek már régóta lobbiztak a definíció módosításáért, mert bizonyos gazdasági bűnügyekben, például költségvetési csalásoknál szinte automatikus megállt a bűnszervezet a cselekmény természete miatt, miközben ezt kifejezetten csak klasszikus maffiaügyekre kellene alkalmazni. Ebben az olvasatban helyesen tette az országgyűlés, hogy szűkítette a bűnszervezet fogalmát.

Egy másik büntetőügyekben jártas jogász arról beszélt, hogy a környezetében mindenkit meglepett a módosítás, amire ő nem nagyon talált logikus magyarázatot, mert szerinte a bírói gyakorlat helyesen és kiszámíthatóan alkalmazta az eddig érvényben lévő definíciót, nincs szó arról, hogy olyan embereket ítéltek volna el bűnszervezet miatt, akik valójában nem is vettek részt ilyenben. Ugyanő azt találgatta, hogy vajon a módosítás egyáltalán az Igazságügyi Minisztérium felől érkezett-e a rendszerbe.

Harmadik forrásunk arról beszélt, hogy szerinte Simonka ügyében például bizonyítható a hierarchikus és a konspiratív működés is, így ezzel a módosítással aligha biztosítható számára enyhébb büntetés, ha elítélik. Arról ő sem tudott, hogy problémák merültek volna fel a bűnszervezet korábbi, közel két évtizede használatos fogalmának a gyakorlati alkalmazásával, miközben arra is rámutatott, hogy ez a módosítás, ahelyett hogy szigorúbb büntetéssel fenyegetné a bűnszervezeteket, a maffiaszerű elkövetés enyhébb megítélését eredményezheti. Sokkal inkább helye lett volna a bűnszervezeten belüli egyes magatartások elkülönítésének és a szervező, vezető, kezdeményező szerepek súlyosabb fenyegetésének.