Törökország elítéli, hogy NATO-szövetségese, az Egyesült Államok kizárja az F-35-ös harci repülőgépek fejlesztési programjából az Sz-400-as orosz légvédelmi rendszer beszerzése miatt.

Az ankarai külügyminisztérium csütörtökön közleményben felszólította Washingtont, hogy álljon el ettől a "hibás" lépéstől, mert "gyógyíthatatlan sebeket ejt vele" stratégiai partnerségükön. A döntés egyoldalú, és sem a szövetségi lelkülettel nem fér össze, sem legitim alappal nem rendelkezik - hangsúlyozták.

Miként nem igazságos kizárni az F-35-ös program egy fő partnerét, Törökországot a fejlesztésből, úgy az az állítás is hamis, hogy az Sz-400-as ütegek gyengítenék az F-35-ösök képességeit - olvasható a közleményben.

A tárca emlékeztetett arra, hogy Ankara egy közös vizsgálóbizottság megalakítását javasolta a két rendszer összeférhetőségének ügyében, de az amerikai fél nem reagált a felvetésre. A török külügyminisztérium szerint ez nyilvánvalóan azt mutatja: az Egyesült Államokból hiányzik a jó szándék arra, hogy megoldják a kérdést.

A török elnöki szóvivő, Ibrahim Kalin csütörtök délután telefonon beszélt John Boltonnal, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadóval. A szóvivő hivatala azt közölte, hogy Kalin Törökország nemtetszését fejezte ki Boltonnak az Egyesült Államok döntése miatt. Kalin a beszélgetés során leszögezte, hogy az amerikai lépés nincs összhangban a G20 csoport június végi oszakai csúcstalálkozóján  elhangzottakkal, amelyen Recep Tayyip Erdogan török elnök későbbi beszámolója szerint Donald Trump amerikai elnök maga fogalmazott úgy, hogy Washington nem sújtja büntetőintézkedésekkel Ankarát. Kalin csütörtökön ugyancsak aláhúzta: a török-amerikai kapcsolatok "egyoldalú előírások mentén nem tudnak egészséges módon alakulni".

Az amerikai elnöki hivatal, a Fehér Ház szerdán leszögezte: lehetetlenné teszi Törökország további részvételét az amerikai F-35-ös vadászbombázó gépek fejlesztési programjában, hogy orosz gyártmányú rakétavédelmi rendszereket vásárol. "Az F-35-ös nem fér meg egy orosz hírszerzési platformmal, amelyet arra fognak használni, hogy adatokat gyűjtsenek a gép képességeiről" - áll az amerikai elnök hivatalának közleményében.

A Fehér Ház ugyanakkor igyekezett valamelyest mérsékelni a döntés negatív hatását az amerikai-török viszonyra, mondván, Washington továbbra is "nagyra értékeli" stratégiai kapcsolatát Ankarával. "NATO-szövetségesekként kapcsolatunk sokrétű, és nem csak az F-35-ösre összpontosul. A hadseregeink közötti kapcsolatok erősek, és folytatni fogjuk átfogó együttműködésünket Törökországgal annak tudatában is, hogy az Sz-400-as rendszer törökországi jelenléte korlátokat jelent" az együttműködés terén - közölte a Fehér Ház.

Később Ellen Lord, az amerikai védelmi tárca államtitkára sajtótájékoztatóján azt mondta: az Egyesült Államok, valamint az F-35-ös program többi partnerországa egyetért abban, hogy fel kell függeszteni Ankara részvételét, és kezdeményezni kell a kizárását. Törökország több mint 900 alkatrészt készít a harci repülőgéphez, ezért az ellátási lánc átrendezése 500-600 millió dollárjába fog kerülni Washingtonnak - jelezte. Arra is rámutatott, hogy Törökország "sajnálatos módon" munkahelyeket és gazdasági lehetőségeket veszít el. Szintén elesik attól a 9 milliárd dollárosra tervezett osztaléktól, amely a fejlesztési program idejére járna.

Ellen Lord bejelentette: a török pilótáknak és a harci repülőgéppel kapcsolatban álló török személyzetnek július 31-éig el kell hagyniuk az Egyesült Államokat.

A nagy hatótávolságú, Sz-400-as rakétaelhárító rendszerek alkatrészei múlt péntek óta folyamatosan érkeznek az Ankara külterületén fekvő Mürted légitámaszpontra, még kiélezettebbé téve az utóbbi hónapokban már amúgy is feszült török-amerikai viszonyt.

Donald Trump amerikai elnök kedden azt mondta: a viszony Törökországgal "nagyon összetett" lett, és ő személy szerint is tárgyal erről telefonon a török vezetéssel. Mint fogalmazott: Ankara eddig több mint száz F-35-ös vadászbombázót rendelt, de többet valószínűleg nem rendelhet.

Az Optimar török közvélemény-kutató cég friss felmérése szerint a török társadalom 63,9 százaléka úgy véli: Ankarának még akkor sem kellene meghátrálnia Washingtonnal szemben az Sz-400-asok miatt, ha az Egyesült Államok emiatt embargót vezetne be ellene. A kimutatás alapján ilyen esetben az emberek 8,9 százaléka tartaná helyesnek a meghátrálást. (MTI)