Három északnyugat-európai országban is megdőlt a melegrekord szerdán. Belgiumban Kleine-Brogelben mértek 38,9 fokot, 0,1 fokkal melegebbet, mint valaha - az eddigi rekord egy 1947-es júniusi nap volt. Hollandiában még régebbi rekord dőlt meg. Szerdán Breda közelében, a Gilze-Rijen légitámaszponton 39,2 fokot mértek, 0,6 fokkal többet, mint 1944 augusztusában.

Németországban 40,5 fok az új csúcs, 0,2 fokkal melegebb, mint valaha.

A hőhullám - az idei második - még nem mutatja jelét enyhülésnek. "A legszélsőségesebb forróság Közép- és Észak-Franciaországtól Belgiumon és Hollandián át Németország nyugati részeiig tart majd" - nyilatkozta a Guardiannek Eric Leister az AccuWeathertől.

Franciaországban kedden volt melegebb, de most csütörtökön az előrejelzések szerint újra rekordok dőlhetnek. Párizsban eddig a valaha mért legnagyobb hőség 40,4 fok volt 1947 júliusában, de mára 42 fokot ígérnek. Brüsszelben és Amszterdamban is megfőlhet a melegrekord.

Az, hogy a nagyvárosokban ennyire meleg van, az a városok eddigi fejlődésének az eredménye. Az európai nagyvárosok rendre a zöldterületek rovására terjeszkedtek. Budapesten is megfigyelhető az a városépítő buzgalom, amelyik igyekszik minden lehetséges földfelületet aszfalttal borítani, elég csak végignézni a megújult Széll Kálmán téren, ahova mutatóba jutott csak némi zöld. Ezek a leburkolt felületek remekül tárolják a hőt. Vagyis azon túl, hogy nappal bőven ötven-hatvan fokosra is melegedhetnek, még éjjel is sugározzák a hőt, mérsékelve az éjszakai lehülést.

Az, hogy idén ez már a második hőhullám, a szakértők szerint a klímaváltozás következménye már. Júniusban, vagyis szokatlanul korán jött az első, akkor Csehországban, Szlovákiában, Ausztriában, Andorrában, Luxemburgban, Lengyelországban és Németországban is megdőlt minden júniusi melegrekord, Franciaországban pedig minden idők legnagyobb hőségét, 45,9 fokot mértek Gallargues-le-Montueux-ban. (Via The Guardian)