A köztársasági elnök nem félt kijelenteni, hogy „a magyar a világ egyik legambiciózusabb klímaprogramja.” A Párbeszéd szerint a klímavészhelyzetet hivatalosan is ki kellene hirdetni.

Dávid-Barrett Tamás, az Oxfordi egyetem viselkedéskutatója most erre figyelmeztet. Bár akkoriban senki nem hitt neki, a 2008-as válságot is megjósolta. Miért akar többet, akinek egyébként is sok van, és miért hiszik emberek, hogy a zaklatás tánc? A Kiment, bejött podcast első adása

Az idei nyár volt a valaha mért legforróbb a Föld északi féltekéjén.

A pollenek és más allergének, valamint az erdőtüzek, a porviharok és a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló közlekedés növekedése mind rontják a betegek állapotát és új megbetegedéseket is okozhatnak.

Az eddigi legmelegebb hónapban kb. 1,5 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1800-as évek végén véget ért iparosodás előtti korszakban.

Floridában annyira meleg a tengervíz, hogy tömegesen pusztulnak a korallok. A természetvédők szerint nincs más megoldás, ki kell menteni ezeket a virágállatokat. Pedig el sem lehet képzelni, hogy a korallok nélkül mi lesz az élővilággal és a parton élő emberekkel.

Összesen 1470 erdőtűz söpört végig az országon múlt hónapban, nagyjából 222 ezer autó egy éves átlagos kibocsátásával egyenlő mennyiségű szén-dioxidot a légkörbe bocsátva.

Az elmúlt években a globális felmelegedés hatására visszahúzódó gleccserek alól sorban kerülnek elő az elmúlt évtizedek tragédiáinak nyomai.

António Guterres felszólította a politikusokat, hogy ne várjanak tovább, tegyék meg a szükséges lépéseket.

Megdőlt a globális átlaghőmérséklet eddig rekordja, de az óceánok globális átlaghőmérséklete is rekordokat döntött, júliusban pedig rekordalacsony volt az Antarktiszon a jéggel borított terület.

Az erdőtüzek nyarát éljük.

Akadályozták a forgalmat a malmői kikötőben.

James Hansen szerint a világ olyan túlfűtött éghajlat felé mozdul el éppen, amilyenre az elmúlt 1 millió évben nem volt példa.

Nemcsak arra kell felkészülnünk lelkileg, hogy mocskosul meleg lesz, de arra is, hogy mennyire messzemenő következményei lesznek az egészségügyre, az élelmezésbiztonságra, a vízgazdálkodásra és a környezetünkre nézve, és mennyi pénzbe kerül majd ez.

Tavaly még csak 50 százalék volt az esély rá, most viszont már 66 százalék az esély arra, hogy 2027-ig átlépjük az 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöböt.