Július elején jelentette be a kormány, hogy 31 millió euróért kikötői partszakaszt vásárolt az olaszországi Triesztben. A partszakaszon 100 millió eurós beruházással építenének logisztikai központot. A "magyar tengeri kijárat" bejelentését követően számos kritika érte a projektet, amikre Szijjártó Péter most az origónak adott interjút, és próbálta megindokolni a trieszti pénzköltést. A külügyminiszter négy érvét szemlézzük. 

"Azok a magyarországi vállalatok, amelyek tengeren exportálnak, mindezidáig versenyhátrányban voltak azon országok vállalataival szemben, amelyek rendelkeznek tengerparttal,"

jelentette ki Szijjártó. Szerinte a beruházással végre garantált lesz a magyar cégeknek "a szállítás megbízhatósága és gyorsasága." Ami most is garantált: a trieszti kikötő egy jelenleg is használatos szállítmányozási útvonal. Hogy miben különbözne a mostanitól a magyar partszakasz használata, nem fejtette ki a külügyminiszter.

"Trieszt az egyik legközelebb fekvő tengeri kikötő Magyarországhoz képest. Úton és vasúton is elérhető 24 óra alatt,"

tette hozzá Szijjártó. Kijelentésével egyben megcáfolta előző állítását: a szállítás gyorsasága most is garantált a magyar cégeknek.

"A magyar kikötővel Magyarország erősödik, hiszen a gazdaságnak és a vállalkozásoknak alapvető érdeke, hogy legyen egy magyar kijárat a tengerre. A megtérülés pedig már most nyilvánvaló a kikötőt övező érdeklődés alapján. A magyar és nemzetközi cégek a raktározásért, logisztikáért, szállítmányozási szolgáltatásért jelentős összegeket fognak fizetni, ami egyértelműen jó a magyar nemzetgazdaságnak,"

mondta. Érdekes, de az alapvető gazdasági érdeket több tengerrel nem rendelkező európai ország sem ismerte fel. Ausztriának, Csehországnak sincs kikötője, ahogy Szlovákiának sem. És az ebben lévő hasznot is csak a magyar kormány látta meg: jelenleg annyival több kínai árú érkezik Európába mint fordítva, hogy a visszatérő hajók kapacitásait csak nagyon nyomott áron tudják értékesíteni a szállímányozók. 

Arra a kritikára, hogy a magyar partszakasz túl rövid, és a sekély a nagy konténerhajók számára, úgy reagált, hogy 

"a trieszti kikötőt azok a közepesnél nagyobb hajók tudják használni, amik a magyarországi vállalatok számára fontosak. A legnagyobb hajók a bevett gyakorlat szerint Rotterdamba vagy Pireuszba hajóznak be, ott kisebb hajókra pakolják az árut, ami így jut el többek között Triesztbe. A folyamat pedig visszafelé is így működik. Vagyis a hazai vállalkozások számára minden lehetőség adva lesz Triesztben."

Akkor mégis mi szükség van a Budapest-Belgrád vasútra?