„A GMO-ételek legszélsőségesebb ellenzői tudják róluk a legkevesebbet, de azt hiszik, hogy ők tudják a legtöbbet.” Philip M. Fernbach és kutatótársai már januárban megjelent tanulmányuk címében sem finomkodnak.

A kutatók ötszáz amerikait kérdeztek ki a génmódosított élelmiszerekről. A megkérdezettek 90 százaléka ellenzi a gmo-ételeket. Ez szöges ellentétben van a tudományos konszenzussal, amely szerint ezek az ételek biztonságosak, és nagy hasznára vannak az egész emberiségnek. De volt ennél megrázóbb megállapításuk is: a gmo-kat leginkább ellenzők, vagyis a tudományos konszenzustól leginkább távol állók meggyőződése volt, hogy ők tudják a legtöbbet a témáról. Ugyanők voltak azok, akik a legeslegrosszabb eredményt érték el a teszt tudományos részén, vagyis valójában ők tudták a legkevesebbet a kérdésről.

A jelenség nem korlátozódik az Egyesült Államokra, a kutatók Franciaországban és Németországban is elvégezték a kísérletet, hasonló eredménnyel. És még csak nem is ez a kutatás az egyetlen, ami hasonló eredményre jutott. Ugyanez figyelhető meg az oltásellenesek körében is: ugyan csak az emberek törpe kisebbsége hiszi azt, hogy a védőoltások veszélyesek, ők azok is, akik saját hitük szerint még a szakértőknél is tájékozottabbak a témában. De ennél ártalmatlanabb kérdésekben is megmutatkozik ez. A táplálékkiegészítőkről, vitaminokról viszonylag egyöntetűen az a tudományos vélekedés, hogy sok hasznuk nincs, Mégis, az ilyeneket fogyasztóknak csak a negyede mondja azt, hogy abbahagyná a szedésüket, ha a szakértők szerint azok haszontalanok.

A téma alapművét két amerikai pszichológus, David Dunning és Justin Kruger már 1999-ben publikálta „Képzetlenek, és még csak nem is tudják” címen. Ebben tárták fel a később utánuk Dunning-Kruger-hatásnak elnevezett pszichológiai jelenséget, amit ők maguk úgy foglaltak össze, hogy „saját inkompetenciájuk miatt képtelenek felismerni inkompetenciájukat”. Vagyis túl hülyék saját hülyeségük belátásához.

Ennek felismerése azonban még nem hozta el a megoldást. Az elmúlt évtizedekben inkább csak, ha lehet, még jobban alátámasztottuk Dunning és Kruger elméletét: amikor a szakértők 2003-tól megkísérelték elmagyarázni a génmódosított élelmiszerek működését, pont ellentétes hatást értek el: a fogyasztók még kevésbé voltak hajlandók gmo-ételeket vásárolni. Ugyanígy jártak a védőoltásokkal kapcsolatos felvilágosítással. A Vaccine című szakfolyóiratban 2015-ben megjelent tanulmány szerint az, hogy helyes információkat adtak nekik az oltásokról, csak növelte az oltások hatásai miatt leginkább aggódók ellenállását az oltásokkal szemben.

Aaron E. Carroll, az Indiana Egyetem Orvosi Fakultásának gyermekorvos-professzora szerint hiába ezek az ismereteink, a tudomány még mindig a „tudásdeficit” modelljéből indul ki, és a tudatlanság oszlatásától remél eredményeket. Pedig ez a jelek szerint nem működő modell. A tanulmányok szerint nem segít, ha újabb és újabb tényekkel, ismeretekkel bombázzuk a tudatlanokat. Carroll azt írja, a tudósoknak sokkal nyitottabban kéne hozzáállniuk a nagyközönséghez, akiknek még a bizalmát is el, vagy vissza kell nyerniük. (Via The New York Times)

(Fun fact: Magyarország alaptörvénybe iktatta a GMO-mentességet.)