Először szólalt meg kínai katonai vezető a hetek óta tartó tüntetések kirobbanása óta. Csen Tao-hsziang hongkongi parancsnok a Kínai Néphadsereg alapításának évfordulója alkalmából tartott beszédében kijelentette, hogy a tüntetők „súlyosan veszélyeztették az emberek életét és biztonságát”, és a hadsereg „elszántan fogja védelmezni Hongkong nemzeti szuverenitását, biztonságát, stabilitását és fejlődését”.

Bár a szavai úgy hangoznak, mintha valami idegenek vagy egy agresszív kis csoport fenyegetné a békés lakosságot, az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb tüntetéssorozatában a 7 milliós városállam lakosságának jelentős része, egyes becslések szerint egymillió ember vett részt. 

A tüntetők radikálisabb szárnya még a helyi törvényhozás épületét is megszállta, többeket letartóztattak, a rendőrök pedig keményen felléptek velük szemben. A tiltakozásokat eredetileg kiváltó törvényt - amely alapján könnyedén ki lehetett volna adni hongkongi állampolgárokat Kínának - visszavonták a példátlan ellenállást látva, de azóta nyilvánvaló lett, hogy ez csak az egyik probléma a sok közül.

Az alapvető konfliktus úgy írható le, hogy a 22 éve Kínához tartozó, de részleges önállósággal bíró város lakói közül sokan egyre szorongatóbbnak érzik a kommunista diktatúra jelenlétét. Pekingnek nagyon fontos a szabadabb politikai és gazdasági környezetben virágzó Hongkongból érkező bevétel, ezért meghagy előjogokat, de a kiadatási törvény is mutatja, hogy teszteli, meddig mehet el.

A Guardiannek nyilatkozó szakértő, Andreas Fulda szerint a katonai beavatkozással fenyegetés inkább a pszichikai hadviselés része, ilyesmit egyelőre nehéz lenne elképzelni.