Orbán: Jó döntés volt „az ideológiai gerillákat távol tartani”

Jó döntés volt „az ideológiai gerillákat távol tartani”, és pragmatikus életösztönű vezetőket választani – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyennel Brüsszelben folytatott megbeszélése után az M1-nek.

Az Európai Bizottság új elnökéről azt mondta: „Jó döntést hoztunk, eddig.”

Fotó: M1

Ursula von der Leyent olyan politikusként jellemezte, „akinek a jövőről való gondolatai között ugyanazok a kérdések lebegnek, mint a mi fejünkben”: a gyerekek, a családok jövője és a biztonság, de közös szándéknak nevezte egy közös európai haderő, hadiipar kifejlesztését is.

Ursula von der Leyen érzékenyen közelít az olyan kényes kérdésekhez is, mint a migráció, ebben a tekintetben is képes a közép-európaiak fejével gondolkodni – mondta Orbán.

„Hogy ezután mi történik, majd meglátjuk”, de az ésszerű megoldások elérésére ma nagyobb az esély, mint korábban vagy bármely más jelölt esetén lett volna – mondta.

Orbán eredményesnek értékelte a beszélgetést. Az új bizottsági elnökről azt mondta, szenvedélyes meggyőződése, hogy az Európai Uniónak fenn kell maradnia, ezért „ösztönszerűen” utasít el minden olyan ügyet, ami távolítja egymástól a tagállamokat.

Orbán ezt magyar érdeknek is nevezte, hiszen „mi is azt szeretnénk, ha úgy tudnánk összehozni az Európai Unió különböző országait, hogy közben minden ország az maradhasson, ami, hogy Magyarország magyar ország maradhasson”.

A kormányfő ezért a nehéz kérdésekben, például a klíma-, az energia-, a gazdaságpolitika vagy a migráció kérdésében is pragmatikus megközelítésre számít. Utóbbiról Orbán azt várja: a viták értelmesebbek lesznek a jövőben.

Az új bizottsági elnök ugyanis érti a nyugat- és közép-európaiak gondolkodása közti különbséget, azt, hogy míg a nyugat-európaiak a migránsok integrálásának kérdésével foglalkoznak, addig a magyarok és Közép-Európa azzal, hogy nem kíván multikulturális társadalmat létrehozni – mondta.

De Orbán szerint Ursula von der Leyen azt gondolja, nem ezt a vitát kell lefolytatni. Azokról az ügyekről kell tárgyalni, amikben pozitív végkifejlet várható, például a határvédelem fontosságáról – mondta Orbán, aki szerint ilyen ügy az is, hogy a migránsokkal kapcsolatos eljárásokat még akkor kell lefolytatni, amikor a kérelmező még az unió területén kívül van.

A találkozón abban is egyetértés volt, hogy a migránsokat „nem lehet szabadjára engedni a kontinensen” a vizsgálati idő alatt, hanem olyan emberséges megoldást kell találni számukra, ami a polgároknak is biztonságot nyújt, és nem volt vita arról sem, hogy aki nem szabályosan érkezett az unióba, azt haza kell küldeni.

A kormányfő a klímacélokról szóló vitákról azt mondta: közös alap, hogy a jövőért közös a felelősségünk, de szerinte míg a gazdag országok tehetnek súlyos kijelentéseket ez ügyben, egy Magyarország méretű ország olyan vállalást tehet, amit be is tud tartani. Magyarország a vállalásának megfelelően azt el fogja érni, hogy 2030-ra az energia 90 százalékát szén-dioxid-mentes forrásból nyerje, hiszen ennek terve, forrása rendelkezésre áll – mondta.

De az ország „nyomás alatt van”, hogy kimondja: 2050-re eléri, hogy egyáltalán ne legyen szén-dioxid-kibocsátása – véli Orbán. „Én készen állok arra, hogy egyszer ezt kimondjuk, de hogy most kimondjuk, arra semmilyen lehetőséget nem látok” – mondta. Ezt azzal indokolta: cél van, de tervnek nyoma sincs, így csak felelőtlenül lehetne beszélni erről, a kérdésen dolgozni kell. Új, drága technológiára van szükség, amit legalább részben az EU-nak kellene finanszíroznia – mondta.

A magyar uniós biztosjelölt személye „szőr mentén” került szóba a tárgyaláson, Magyarországon a Fidesz-KDNP listáját azért vezette Trócsányi László, mert azt mondták az embereknek, ha a listára szavaznak, ő lesz Magyarország biztosa – mondta Orbán. (MTI)