Törökország szigorította az internetes műsorszórás szabályozását, lehetővé téve egyebek mellett a Netflix hatósági ellenőrzését – jelentette a BirGün török ellenzéki napilap a friss, hivatalos közlönyre hivatkozva.

Az előírás szerint a török médiahatóság, a Rádió és Televízió Legfelsőbb Tanácsa (RTÜK) engedélye nélkül például a Netflix, a török puhutv vagy a BluTV sem folytathat streamingszolgáltatást. A szabályozás értelmében az érintett külföldi cégeknek leányvállalatot kell alapítaniuk, és adót kell fizetniük Törökországban.

A Netflix közleményben reagált a török lépésre: szorosan tartják magukat az előíráshoz, Törökország nekik nagyon fontos piac, ezért továbbra is biztosítani akarják előfizetőiknek a kényelmes hozzáférést a tartalmakhoz.

Faruk Bildirici, a legfőbb török ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) egyik médiahatósági delegáltja a BirGünnek nyilatkozva azt mondta: helytelen ellenőrizni vagy korlátozni ezeket a tartalmakat, ha az emberek saját belátásuk szerint pénzt adnak érte.

Ilhan Tasci, a CHP egy másik RTÜK-delegáltja a T24 török hírportálnak azt mondta: a szabad műsorszórás területének tekintett internetes műsorszórás is a jelenlegi elnyomó rendszerbe olvad.

„Jönnek a napok, amikor majd a Netflix-tartalmakat is kisípolják”

– mondta. Több milliárd videót képtelenség ellenőrizni, ezért a beérkező panaszok alapján fognak eljárni a hatóságok – mondta,. Miután a bejelentések forrása sejthető, a mozgástér akkora lesz, amekkorát a kormányzat meghatároz – mondta Tasci, aki szerint a szabályozás tele van homályos részekkel.

A BirGün azt írta, az iszlamista-konzervatív török kormánypárthoz közelállók úgy látják, az internet megrontja az erkölcsüket, a Yeni Akit török kormányközeli napilap pedig azt írta, a Netflix homoszexuális propagandát folytat.

A Sözcü legfőbb török ellenzéki újság szerint a szigorítás miatt a török médiahatóság akadályozhatja a hozzáférést adott internetes sorozatok kifogásolt epizódjaihoz.

A török parlament még 2018 márciusában szavazta meg a törvényt, ami az internetes műsorszórást az RTÜK ellenőrzése alá vonta. A jogszabály értelmében az a médiaszolgáltató, amelyik a tartalmait interneten keresztül is, vagy kizárólag csak az interneten keresztül akarja közvetíteni, az RTÜK-től köteles engedélyt kérni. Ugyanezt az eljárást kell követnie azon felületek üzemeltetőinek is, amik szeretnék átvenni az engedélyezett műsorszolgáltatók adásait.

A török hatóságok a korábbi években több internetes közösségi oldal, köztük a Facebook, a Twitter és a YouTube blokkolását is elrendelték már. A Wikipédia 2017 áprilisa óta nem elérhető az országban.

A 2016. július 15-ei puccskísérlet után a török kormány terrorpropaganda címén közel 150 újságírót börtönbe záratott, és hasonló nagyságrendben sajtóorgánumokat szüntetett meg. Az EU több vezető politikusa és emberi jogi szervezetek azzal vádolták Recep Tayyip Erdogan elnököt, hogy ürügyként használta fel az incidenst az ellenzéki hangok elnémítására. (MTI)