Az ausztrál legfelsőbb bíróság szerint joggal rúgták ki a kormányt a Twitteren bíráló köztisztviselőt

Precedensértékű ítéletet hirdetett az ausztrál legfelsőbb bíróság Michaela Banerji ügyében. Az ausztrál köztisztviselőt azért rúgták ki állásából, mert 2013-ban álnéven bírálta a kormány bevándorlási politikáját a Twitteren.

Banerji szerint ő csak a szólásszabadságát gyakorolta, a bíróság szerint azonban elbocsátása jogszerű volt.

Banerji ügyvédei szerint az ítéletnek messzemenő következményei lehetnek a politikai nézeteiket nyíltan felvállaló munkavállalók számára.

Banerji a Bevándorlási és Határvédelmi Minisztérium alkalmazottja volt, amikor a Twitteren LaLegale néven gyakorta bírálta kormánya bevándorláspolitikáját, különösen a tengeren érkező bevándorlók más országokban való táborba zárását. Miután munkáltatója kiderítette személyazonosságát, a közszolgálati kódex szabályainak megsértésére hivatkozva kirúgta Banerjit. A kódex valóban tiltja a közszolgáknak a politikai véleménynyilvánítást.

Banerji bírósághoz fordult, amely első körben neki adott igazat, de a döntést a kormány sikerrel támadta meg a legfelsőbb bíróságon. Annak ítélete szerint ugyanis Banerji elbocsátása nem sérti az alkotmányt. Ezt azzal indokolták, hogy a szabályok szerint a közszolgáknak "meg kell tenniük az elvárhatót annak érdekében, hogy ne kerüljön érdekkonfliktusba a munkáltatójával". A szabály azt is megköveteli, hogy apolitikusak legyenek.

A bíróság elutasította Banerji érvelését, hogy álnéven működtetett profilja sehol se hivatkozott arra, hogy ő közszolga lenne. Banerji könnyek közt távozott a bíróságról. "Ez nem csupán az én vereségem, hanem mindannyiunké. Nagyon nagyon sajnálom" - mondta. A döntés ellen tiltakozott az ausztrál közszolgák szakszervezete is. Szóvivőjük, Nadine Flood szerint a közszolgákat is meg kéne illessék azok a jogok, mint bármely más állampolgárt. Ehelyett "orwelli cenzúrával" kell szembesülniük pusztán azért, hogy hol dolgoznak. Banerji védője, Allan Anforth szerint az ítélet még ezen is túlmutat, szerinte általában befolyásolja a munkáltató-munkavállaló viszonyt, mert ez alapján a munkáltatók bármelyik munkavállalójukat kirúghatják, ha azok velük ellentétes véleményt fogalmaznak meg társadalmi kérdésekben. (Via BBC)