Húsz fokban sütkéreznek az izlandiak

Sosem volt még olyan meleg Izlandon, mint idén júliusban, amikor a hőmérséklet 1,4 fokkal meghaladta az előző tíz év átlagát. Áprilisban, májusban és júniusban is szárazabb és melegebb volt az idő a szokásosnál. 

"Izzadok a kertemben, mert húsz fok van éjfélkor" - mondta a CNN-nek egy izlandi nő, aki kicsit bűnösnek is érzi magát, amiért ennyire élvezi a jó időt. Valójában tényleg nincs sok oka az örömre, a klímakatasztrófa ugyanis nagy mértékben sújtja a gleccserekben és vízesésekben gazdag Izlandot.

Az egyik főváros közeli tó vízszintje például 140-ről 70 centiméterre süllyedt, a szárazság miatt pedig kevesebb lazac tudott felúszni az izlandi folyókon. Ez meglátszik a halászaton is, a tavalyi nyárhoz képest idén fele annyi lazacot fogtak ki. 

Mindez persze nem teljesen új jelenség, az egyik legnagyobb izlandi gleccserfolyó, a Skeiðará 2009-ben szinte teljesen eltűnt, 7-10 nap alatt kiszáradt. Néhány évvel ezelőtt Izland az első gleccserét is elvesztette, amiért nemrég emléktáblát is állítottak. A jövőben valószínűleg több ilyen táblára is szükség lesz, mivel a melegebb nyarak idején több hóból kialakult jégtömeg olvad el, mint amennyi télen keletkezik. A 19. században még kétezer négyzetkilométert fedtek le az izlandi gleccserek, az elmúlt húsz évben viszont 600 négyzetkilométernyi teljesen eltűnt.

A gleccserek olvadása miatt a talajszint is megemelkedik, Izland közepén évente több, mint három centiméterrel. Ez komoly gondokat okozhat például a kikötőkben, ahol a hajók egyre nehezebben tudnak majd kikötni. 

A klímaváltozásnak persze lehetnek időszakos előnyei is Izlandon, például már most jóval több árpát termesztenek, mint korábban. A melegedő óceán miatt a makrélák száma is megnövekedett Izland belső vizeiben, amit a halászok próbálnak kihasználni. 

Izland az elmúlt években számos intézkedést hozott a klímaváltozás megfékezésére, 50 százalékkal megnövelték a széndioxid-kibocsátásra kivetett adót, 2030-tól pedig kitiltják a dízel- és benzinalapú autókat. (CNN)