Economist: Magyarország egypárti állam

2019 augusztus 29., csütörtök 16:27
306

A demokráciákat fenyegető új típusú, belső veszélyforrásokról szól a nemzetközi/brit Economist eheti nyomtatott száma. A szám vezércikkének második bekezdése már azzal a felütéssel kezd: „Vegyük Magyarországot”, majd pedig pár lappal később egy külön cikk részletesen is foglalkozik a magyarországi fejleményekkel. 

Magyarország példája azért érdekes a befolyásos lap szerkesztősége szerint, mert a Fidesz itt a parlamenti többséget használta fel arra, hogy elfoglalja a szabályzó hatóságokat, leuralja az üzleti életet, irányítsa a bíróságokat, felvásárolja a sajtót és manipulálja a választási szabályokat. Tehát: korrumpálja a demokráciát.

Ehhez pedig Orbán Viktornak nem kell megszegnie a törvényeket, mivel a parlament tetszése szerint megváltoztatja a szükséges jogszabályokat.

Formáját tekintve Magyarország egy virágzó demokrácia, lelkében viszont egypárti állam

– írja a lap, amely szerint hasonló erők működnek Lengyelországban, illetve felbukkantak már az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is, ahol még nincs szó egypártrendszerről, de a hanyatlás jelei már megjelentek. Ahol pedig a rohadás egyszer megjelenik, ott nagyon nehéz megállítani. 

Az Economist vezércikke szerint a magyar demokrácia lesüllyedésének középpontjában a cinizmus áll: legalább 2006 óta (az őszödi beszéd óta) a magyar választók a legrosszabbra számítanak a politikusaiktól, Orbán pedig lelkesen ki is használta ezt: ahelyett, hogy a magyar állampolgárok jobbik természetére apellált volna, helyette megosztottságra tört, és kihasználta az előítéleteiket, elsősorban a bevándorlással kapcsolatban. 

A lap szerint ezt a politikai színházat egy elterelő akció csupán Orbán valódi célja elől, amely a hatalom bebetonozásához szükséges intézmények és szabályok kialakítása. A cikk szerint az elmúlt évtizedben, ugyan kisebb mértékben, de hasonló folyamatok játszódtak sokfelé, a 2008-as válság után sok helyen lettek elégedetlenek a választók a demokráciák működésével, a populisták pedig kihasználták ezt.

És úgy gúnyolják ki az elit tagjait, hogy közben legtöbbször ők maguk is részei ennek az elitnek, a leggazdagabbak és leghatalmasabbak között vannak. Emellett pedig táplálják a dühöt és a megosztottságot a társadalmakban. Egy kis cinizmus nem árt a politikának, véli a lap cikkírója, de a túl sok cinizmus aláássa a demokrácia hitelét: az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is a két, egymással szemben álló tábor tagjai egyre inkább megvetik a másikat azért, mert azok kiállnak valami mellett, miközben egyre szélsőségesebb irányba tolódik a politika. 

Márpedig a politika a demokráciákban korábban ingaszerűen működött: ha az egyik oldal elkövetett egy hibát, akkor a másik oldal kapott lehetőséget a cselekvésre, majd ez ismét megfordult. De az Economist szerint ma már jóval kaotikusabb a kép, mert a cinizmus lealacsonyítja a demokráciát. 

A brit lap vezércikke igyekszik megnyugtatni olvasóit: a demokráciákat nehéz elpusztítani, sem London, sem Washington nem lesz egyelőre Budapest, mivel erősebbek az intézmények, a hatalmi ágak jobban elkülönülnek egymástól, és ezért nehezebb őket elfoglalni, mintegy mindössze tízmillió lakosú ország viszonylag új intézményeit. Ráadásul a történelem azt is megmutatta, hogy a demokráciák újra meg is tudnak erősödni, ahogy az történt mondjuk a Watergate-botrány után. 

Az Economist szerint amúgy a cinizmusra a reményt ígérő politikusok jelenthetik a választ, ahogy az történt például Isztambulban az új polgármesterrel, vagy Szlovákiában, Caputovával, és Csehországban, Moldovában és Romániában is fellázadtak a választók az olyan vezetők ellen, akik Orbán útjára vitték volna az országot. 

A lap cikke azzal zárul, hogy a Hongkong és Moszkva utcáin tüntető fiatal emberek bátorsága emlékeztethet minket arra, amit a Nyugaton sokan mintha már elfelejtettek volna: a demokrácia a törékeny, és azok a szerencsések, akik ebbe születtek bele, törekedniük kell arra, hogy meg is őrizzék. 

Ahhoz képest, hogy már a vezércikkben is mennyit foglalkoztak Magyarországgal, a számba bekerült még egy cikk, amely nagyon részletesen veszi végig a hazai történéseket, KESMA-tól Mészáros birodalmán át a földbirtokok alakulásáig sok fontos tényezőre kitérve. 

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt