Esetleg egy óriási angolna lehetett a Loch Ness-i szörny

Talán egy hatalmas angolna lehetett a Loch Ness szörnyetege, legalábbis új-zélandi kutatók szerint, akik DNS-vizsgálatnak vetették alá a Skócia második legnagyobb tavából származó vízmintáikat, hogy feltérképezzék, milyen élőlények nyomai bukkannak fel, írja a BBC

Fotó: VICTOR HABBICK VISIONS/SCIENCE P/Science Photo Library

Arra jutottak, hogy se plezioszauruszok, se óriási tokhalak, se pedig vándorló grönlandi cápák nem éltek a tóban, pedig korábban a feltételezések ezeket a fajokat  vetették fel, mint a szörnyészlelések lehetséges alanyait. 

A kutatás fő csapásiránya amúgy annak összesítése volt, hogy milyen növények és állatok élnek a hatalmas tóban, de mivel Loch Ness a világ egyik legismertebb szörnylelőhelye, így természetesen ki kellett térniük erre a rejtélyre is. 

Mint a kutatást vezető Neil Gemmell elmondta, a vizsgált minták alapján az például tudható, hogy európai angolnák (Anguilla anguilla) élnek a tóban, ahogy még mindig érkeznek minden évben fiatal angolnák a Ness folyón keresztül, több mint 5000 kilométer megtétele után. Ugyanakkor Gemmell szerint semmiféle bizonyítékot nem találtak arra, hogy a mezozoikum idején kihalt tengeri hüllők, plezioszauruszok élhetnének a skót vizekben. 

Angolna-DNS-t viszont rengeteget találtak, gyakorlatilag minden mintában, és ugyan ezek önmagukban nem árulnak el sokat az élőlények méretéről, felmerülhet, hogy esetleg óriásangolnákat észlelve merült fel a szörny lehetősége. 

A Loch Ness-i szörny legendája amúgy több mint 1500 éves. Először egy ír misszionárius számolt be arról, hogy szörnyet látott a tóban. Majd a 20. század elején lett ismét felkapott a történet, 1930-ban egy helyi lap jelentette az első modernkori észlelést. A következő években több észlelésről is beszámoltak a lapok, a rejtélyes élőlényt ekkor nevezték el szörnyetegnek. 

1934-ben egy ismert brit orvos, Robert Wilson is azt állította, hogy sikerült lefényképeznie a szörnyet, és ebből akkor komoly felhajtás lett. A fotóról 60 évvel később derült ki, hogy hamisítvány volt, magát Wilsont is becsapták egy tréfa kedvéért. 

A következő évtizedekben egymást érték a találgatások, felmerült az is, hogy a vándorcirkuszok engedték be úszni elefántjaikat a tóba, és ezt értették félre szemlélődök. 

Közben a szörnyvadászat hatalmas üzlet is, a tó partját elárasztották a kereskedők, akik mindenféle tárgyakat árulnak szörnyesítve. A helyiek arra számítanak, hogy Loch Ness és a szörny rejtélyét nem fogják érinteni a hasonló tudományos kutatások, túl ismert és kedvelt történetről van szó: évente még mindig legalább tíz szemtanú jelentkezik azzal, hogy lefotózott valamit, ami a szörny lehetett, miközben komoly jutalmat ajánlottak fel annak, ki bizonyítani tudja a szörny létezését.