Nem fogod elhinni, mennyit szív hetente egy átlagos amerikai fűfogyasztó

Milyen könnyűdrogkereskedőnek lenni Amerikában manapság, amikor küszöbön áll a liberalizáció, a nagy cégek már gyülekeznek a piacon és a rendőrök már azokban az államokban sem veszik komolyan a füveseket, ahol még illegális a dolog? Erről az új, változó világról mesélt a Vice-nak egy igazi régi motoros, "J.W.", a 36 éves, Kansas Cityben tevékenykedő drogkereskedő, aki annyira régen van a szakmában, hogy összesen 10 évet töltött miatta börtönben és legutóbb 3 éve szabadult.

J.W. pszichedelikus áruban utazik: túlnyomorészt marihuánát és fűből készült ehető termékeket árul, emellett némi gombát és néha LSD-t. Személyesen is elvisz kisebb adagokat - Amerikában sokkal nagyobbak a szokásos mennyiségek, így a kicsi ott 7, 14 és 28 grammos adagokat jelent - illetve van csomagküldő szolgáltatása is, ahol 100 dollár a minimális rendelési összeg.

Önmagát azért is tartja régivágású dealernek, mert fiatalabb kollégáival ellentétben nem a közösségi médiában, például Instagramon tartja a kapcsolatot a vásárlóival, hanem telefonon. A drogháborús idők reflexeinek tulajdonítja, hogy máig 21 naponta SIM-kártyát cserél. Ha új áruja érkezik, a telefonon, üzenetekben küld képet róla a kuncsaftoknak.

Az ügyfélköre nagyrésze jó munkahellyel rendelkező, kertvárosi törzsvásárló, akik hetente-kéthetente szívnak el egy uncia, vagyis erős 28 grammnyi füvet. Ez európai szemmel, vagyis tüdővel brutális adag, főleg, hogy milyen THC-tartalmú füvekről van szó. Az interjúalany meg is említi, hogy amíg szívott, ő a divatos, igen erős, zárt térben termesztett típusok helyett a lazább szabadföldieket kultiválta.

A tipikus üzlet úgy néz ki, hogy az ügyfél üzenetben feladja a rendelést, amit ő 12 órán belül leszállít. Jellemzően lakásra, de ritkábban előfordul, hogy nyilvános helyen, például egy benzinkúton találkoznak. Az ügyfélkörét klasszikus módszerrel bővíti: a kuncsaftok ajánlhatnak új vevőket és ezért 25 dolláros kedvezményt kapnak a következő rendelésükből. J.W. részletesen beszél arról, hogy nem a rendőröktől való félelme miatt dolgozik ezzel a módszerrel, hanem azért, mert nem szeretne leszakadt, veszélyes drogosokkal üzletelni, az ügyfélköre pedig jellemzően ügyvédekből, orvosokból, nővérekből, vállalkozókból és más, jó állást betöltő, polgári figurákból áll.

A dealerkedést, illetve azon belül a házhozszállítást a gyakorlatban nem tartja különösebben kockázatosnak. Mindig a szabályokat betartva vezet, az autóban sosem szívott és vákuumfóliázza az áruját.

Az interjúalany egy ideje azért nem szív, mert a börtönből való szabadulása után egyszer elkapták fogyasztásért, van egy folyó ügye emiatt és rendszeresen kell vizeletmintát adnia. De most intézi, hogy orvosi marihuánát szívhasson legálisan.

J.W. nem kizárólag fűárúsításból él, rendes állása is van egy étteremben. Azt mondja, hogy a dealerkedésből sosem lett gazdag, sőt sokáig lényegében arra volt jó, hogy fedezezze a saját fogyasztásának a költségeit, de amióta szabadult és legális munka mellett csinálja, azért félre tud tenni belőle. Egészen átszellemülten beszél arról, hogy egyszerűen szeret fűvel foglalkozni, válogatni, tapogatni, unciás adagokba zacskózni.

Majd azt is megvallja, hogy szereti a marihuánafogyasztást körüllengő ellenkulturális és törvényen kívüli hangulatot is. Ezért mindig is úgy érezte, hogy egyfajta közsszolgálatot lát el azzal, hogy eljuttatja a füvet az emberekhez.

Az interjú egyik legjobb része az, amikor arról beszél, hogy rendszeresen javasolja a kuncsaftjainak, hogy tartsanak szünetet. A mai, divatos beltéri fajtákban ugyanis már 25 százalékos a THC-tartalom, ami szerinte agyhalottá teszi az embert és elzombisítja az agyát. Sőt nem is áll meg a kócsolásnál: ha azt látja, hogy egy ügyfél elzombisodott, akkor egy ideig azt hazudja neki, hogy még nem futott be az új szállítmány. Ő maga is többször belecsúszott az ébredéstől elalvásig tartó szívásba, onnan tudja, mekkora hülyeség a zombulás.

Az interjú végén arról mesél, hogy lassan vége a romantikus törvényenkívüliségnek, jön ugyanis a liberalizáció és azzal jönnek a nagy cégek, akik azonnal le fognak csapni a hozzá hasonló kishalakra. Így azt tervezi, hogy kiszáll a terjesztésből, aztán elszegődik egy nagy, legalis termelőhöz fűgronómusnak.