Közel 10 év börtönt kapott a legnagyobb ellenzéki párt egyik vezetője Törökországban

Csaknem tíz év börtönre ítélték nem jogerősen Canan Kaftancioglut, a fő ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) Isztambul tartományi elnökét  állítólagos terrorpropaganda, a török államfő, illetve a Török Köztársaság megsértése miatt.  Az ügyben eljáró isztambuli bíróság kilenc év, nyolc hónap és húsz nap szabadságvesztésre ítélte a politikusnőt, akit köztisztviselő megsértésével, gyűlöletkeltéssel és ellenségeskedésre szítással is megvádoltak.

Kaftancioglu az ítélettel szemben fellebbezett, így a kérelem elbírálásáig még nem kell börtönbe vonulnia.

Az ítélethirdetés után az isztambuli igazságügyi palota előtt újságíróknak kijelentette: a bírósági döntés nem fogja elhallgattatni. „Sem Ti, sem én nem érdemeltem ezt. Ha egy bírósági döntés nincs összhangban a joggal és a politikai hatalom kívánalmait követi, az azt jelenti, hogy nincs törvény az országban" - mondta. majd hozzátette: 

„A megindított bírósági ügyek nem a tárgyalótermekben, hanem az elnöki palota szobáiban dőlnek el.” 

Ekrem Imamoglu, Isztambul köztársasági néppárti polgármestere reményét fejezte ki, hogy az ítéletet a felsőbb bíróságok felülvizsgálják majd.

Az ügyészség korábban 4 év 10 hónaptól 17 évig terjedő börtönbüntetést kért Kaftancioglura. A vád alapját a politikusnak a közösségi médiában közzétett, egyes 2012 utáni bejegyzései képezik. Többek között olyanok, amelyeket a 2013 májusában kezdődő Gezi parki kormányellenes tüntetésekkel, valamint a 2013. decemberi korrupciós botránnyal kapcsolatban osztott meg. Kaftancioglu ügyvédei szerint a feltüntetett bizonyítékok között olyan hamis bejegyzések is szerepelnek, amelyeket számítógéppel generáltak.

Kaftancioglu szerint az ellene indított eljárás az érvénytelenített, majd megismételt isztambuli polgármester választással áll összefüggésben, amit a CHP színeiben induló Ekrem Imamoglu nyert meg másodszorra is.

A Recep Tayyip Erdogan török elnök vezette kormánypárt, az iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 15 év után először veszítette el a legnépesebb város vezetését.

  Erdogan 2014. augusztusi elnökké választásától a 2016-os puccskísérletig közel kétezer pert indított politikai ellenfeleivel, a sajtóval, de akár egyszerű állampolgárokkal szemben is az őt érintő sértések miatt. Az esetek többségében felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki a bíróságok, majd a török államfő a 2016. július 15-ei puccskísérlet után egyszeri gesztusként visszavonta ezeket az eljárásokat. Azóta ismét több hasonló eljárás indult. Önmagában a török elnök megsértéséért akár négyévi börtöntüntetés is kiszabható. (Euronews/MTI)