7000 milliárd dollárt fialhatna, ha 1700 milliárdot költenénk klímaalkalmazkodásra

Túl vagyunk már azon, hogy a klímakatasztrófa megelőzéséről beszéljünk. A tudósok egy ideje már kongatják a vészharangot, mely szerint már nem az a kérdés, hogy meg tudjuk-e előzni a klímaváltozást, hanem hogy mennyire tudjuk mérsékelni a hatását. Most egy vezető politikusokból, tudósokból és üzletemberekből - összesen 34 főből - álló csoport, a Globális Bizottság az Alkalmazkodásról készített jelentést, mely szerint ha a következő évtizedben 1700 milliárd dollárt költenénk alkalmazkodásra, az nagyjából 7000 milliárd dollár hasznot termelhetne.

Mangrove-erdő újratelepítése az indonéziai Sulawesi szigetén, Bamba Beachen. A mangrove-mocsarak remek védelmet jelentenek a partmenti áradások ellen, de sajnos világszerte irtják ezeket, hogy legyen hely a part mentén építkezni.Fotó: Basri Marzuki/NurPhoto

A Bizottság - amit az ENSZ volt főtitkára, Ban Kimun, a Világbank igazgatója, Krisalina Georgieva és a Microsoft társalapítója, Bill Gates vezet - jelentésében azt írja, hogy a cselekvés terhe erkölcsi alapon a világ gazdagabb országain van, mivel az ő szennyezésük az, ami a szegényebb országokat kritikus helyzetbe hozta.

Javaslatuk szerint a következő évtizedben a következő öt dologba kéne dollármilliárdokat fektetni:

  • Korai jelzőrendszerek - a klímaváltozás miatt az alacsonyan fekvő partvidéki és szigetországok vannak leginkább veszélyben. Ezek lehetnének kedvezményezettjei egy ilyen jelzőrendszernek, amely még időben figyelmeztethetne a veszélyes áradásokra, viharokra. Így az embereket és a vagyontárgyakat is időben biztonságba lehetne helyezni, jelentősen enyhítve a károkat.
  • Infrastrukturális fejlesztések - a lakókörnyezet felkészítése a melegedésre. Ilyen például az az elképzelés, mely szerint fényvisszaverő fehérre festenék a New York-i háztetőket, mérsékelve ezzel a város melegedését.
  • Az aszályos vidékek mezőgazdaságának fejlesztése - a Bizottság szerint az aszály sújtotta vidékek termelőinek megélhetését segíthetnék azzal, ha szárazságtűrő fajták vetőmagjaival látnák el őket.
  • A mangrove-mocsarak visszatelepítése - a szubtrópusi-trópusi sós vizű mocsarak jellemző növényi társulása remek védelmet nyújt a partvidéki áradásokkal szemben. De jelentős részüket kiirtották, hogy legyen hely partmenti települések fejlesztésére. A mangrove-erdők visszatelepítése pont ezeket védené meg a klímaváltozás hatásaitól.
  • Vízvédelem - az ivóvízforrások védelme talán a legfontosabb feladat.

A Bizottság szerint ha ezekbe fektetnének, az háromszorosan is megtérülne: egyrészt mérsékelné a várható károkat, másrészt gazdasági hasznot húzna, harmadrészt pedig környezeti és társadalmi hasznai is volnának. Ez alapján számolnak azzal, hogy az 1700 milliárd dolláros befektetés akár 7000 milliárdos hasznot is hozhat. (Via BBC)

A független magyar sajtónak soha nem volt olyan nehéz dolga, mint a járvány alatt.

A kormány nem enged újságírókat az egészségügyi intézmények közelébe, és a járvánnyal kapcsolatos legalapvetőbb adatokat sem osztja meg a nyilvánossággal. A közmédia és a többi propaganda csatorna mindent megtesz a valós helyzet elkenéséért.

A 444-en az elénk állított akadályok ellenére is be tudjuk mutatni, hogy áll a járvány Magyarországon és a világban. A pontos számokat, aktuális trendeket bemutató grafikonjainkból, infografikáinkból több millióan tájékozódnak.

Az ezeket összegyűjtő járványadat-oldalunk az utóbbi hónapokban átvette a közszolgálati média szerepét. Olvasóinkat ezzel nem csak tájékoztatjuk, hanem segítünk nekik egészségesnek maradni, és megőrizni szeretteik egészségét is.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.