Mindenki tudhatta, milyen kényes terület a Várhegy oldala, mégis odaküldték a markolókat engedély nélkül

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

„Hiába jeleztük a balesetveszélyt, hiába jeleztük a tragédia lehetőségét, addig senki nem mozdult, amíg ez be nem következett”

- mondta a kerület parlamenti képviselője a Logodi utcában tartott sajtótájékoztatón. Pont az önkormányzati kampány közepén omlott be a budai Várhegy oldalában egy támfal, így nem csoda, hogy másnap délelőtt a helyszínen tartott sajtótájékoztatót a kormánypárti polgármester, Nagy Gábor Tamás, illetve egy másikat az LMP-s parlamenti képviselő Csárdi Antal és az összellenzéki polgármester-jelölt V. Naszályi Márta. 

A történet azonban nem csak az aktuálpolitikai manőverek miatt érdekes, hanem mert emlékeztet rá, mennyire alávetett helyzetben vannak egy környék lakói az ingatlanfejlesztőkkel szemben.

Markoló markol markolót

Hétfő esti hír, hogy beomlott a támfal a Logodi utca 56-58. szám alatti, magántulajdonban lévő építési telken, amely a világörökség része és régészetileg védett.

A szomszédos ház egyik lakója a 444-nek küldött levelében azt írta, a támfal nem magától omlott be, hanem „a földmunkához használt kisebb markoló kiemelésekor döntötte le egy nagyobb méretű társa, bebiztosítás nélkül, így csak a vakszerencsén múlt, hogy az utóbbi nem borult be a gödörbe és csapódott be az eggyel lejjebb, az Attila úton lévő házba.” Kaptunk képeket is, amelyeken ezek a pillanatok látszanak.

Fotó: Olvasónk

A civilben tájépítész ellenzéki polgármesterjelölt, V. Naszályi Márta a helyszínen tartott sajtótájékoztatón azt mondta, a környék lakói kértek tőle segítséget, és múlt szerda óta próbál hivatalos tájékoztatást kapni a projektről. „Ahányszor itt jártam, nem volt felelős építésvezető, nem volt felelős statikus vagy talajmechanikus szakember, és nem volt a jelen lévő gépkezelőknél semmilyen hivatalos dokumentum arról, hogy kinek a megbízásából és engedélyével dolgoznak itt.” 

Az LMP-s országgyűlési képviselő, Csárdi Antal szerint ez az eset arra mutat rá, hogy szigorítani kell az építési szabályokat, mert azok sokszor figyelmen kívül hagyják az ott élők érdekeit. A politikus szerint

„az ingatlanberuházók diktatúrája sújtja Magyarországot, amelyet kiszolgál minden építési törvény és szabály.”

V. Naszályi hozzátette: csak a szerencsén múlt, hogy senkit nem találtak el a leguruló kövek, amelyeket az alatta lévő Attila úti ház fogott fel. A szomszédban lakó olvasónk szerint a leomlás pillanatában a gödörben tartózkodott munkás is, és a leomlott fal tömbjei közül több valóban a lenti házig zúdult.

Mint a bolti lopás

Nagy Gábor Tamás polgármester komoly médiajelenlét mellett tekintette meg a támfal hűlt helyét kedd délelőtt. Elmondta, hogy az önkormányzattól senki nem kért építési engedélyt, így azt sem tudják, mit és milyen célból szeretnének építeni. A kivitelező az előzetes régészeti feltáráshoz kapott hozzájárulást, de ilyen földkitermelésre egyáltalán nem volt engedélyük. A szükséges közterület-foglalási engedélyüket múlt pénteken el is utasította a budavári önkormányzat, épp azért, mert a munkálathoz szükséges szakmai, statikai dokumentációt nem adták be. Azt is hozzátette, hogy a terület lejtős és veszélyes, fokozott biztonsági előírásokat kell betartani.

Csány Éva és Nagy Gábor TamásFotó: urfip/444.hu

Ezek után megkérdeztem a polgármestertől és a vele együtt sajtótájékoztatót tartó Csány Éva főépítésztől, hogy mégis hogyan lehetséges ilyen volumenű építkezést folytatni világörökségi területen, ha se építési engedély, se statikai dokumentáció, se közterület-foglalási engedély nincs.

A főépítésznek erről rögtön köztörvényes bűncselekmények jutottak eszébe, 

szó szerint ezt mondta: „Sajnos ez pont ugyanolyan okokból áll elő, mint bármi egyéb jogsértés, legyen szó gyorshajtásról vagy bolti lopásról. Vannak emberek, akik - tudatlanságból vagy rosszindulatból, ezt egyelőre nem tudom - figyelmen kívül hagyják a kötelező megelőző lépéseket.” 

Nagy Gábor Tamás szerint az önkormányzat munkatársainak a kivitelező azt mondta, hogy csak előzetes régészeti feltárást végez, amihez nem kell építési engedély, de ami történt, az a polgármester szerint is „szabálytalan” volt.

Fotó: urfip/444.hu

V. Naszályi szintén törvénytelenségre utalt: mivel „mindenféle biztosítás, a szomszédos telkek értesítése nélkül zajlott a földmunka, ez felvetheti a gyanúját annak, hogy gondatlanság történt.” V. Naszályi azt mondta, 

gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést. 

Mehet tovább?

A földmunkákat végző Land-Bau Kft. vezetője, Vágott Sándor azt mondta az Indexnek, hogy nem is a támfal omlott le, csak a támfalon álló kerítés egy része, ami ezen a részen gyengébb volt, és nem bírta a markoló 20 tonnás súlyát. Sajnálják az omlást, és mindent elkövetnek, hogy ne legyen baj a továbbiakban, mondta Vágott, aki állítja: minden szükséges engedélyük megvan. Egyelőre földet töltöttek vissza, hogy megfogják a támfalat, de pár hónapon belül cölöpökkel megerősítik az utca felőli oldalt, és tavasszal elkezdődhet az ásatás - mondta.

Nagy Gábor Tamás kijelentette, hogy az a fajta munka, ami nélkülözi a szakmai és statikai felmérést, nem folytatható, de 

nem teljes leállításról intézkednek, mivel így sem maradhat a telek. 

Nem mindenki felhőtlenül boldogFotó: urfip/444.hu

Valamilyen gyors, szakszerű megtámasztásra van szükség - mondta a polgármester, aki szerint a közműszolgáltatók szakemberei és a katasztrófavédelem még kedden megtekinti a helyszínt. Az utca adott szakaszán vélhetően súly- és sebességkorlátozást vezetnek be.

V. Naszályi ennél szigorúbban fogalmazott, és négy követeléssel állt elő.

  • Ezt a munkát azonnal állítsák le, és amíg nem biztosítják a támfalat és végeznek az átfogó vizsgálattal, addig itt még építés-előkészítő tevékenységet se végezzenek.
  • Valamennyi érintett lakót megfelelő módon tájékoztassanak. 
  • Valamennyi érintett lakásról készüljön hivatalos, fényképes állapotfelmérés, ugyanis ha tovább süllyed a támfal, akkor ezek a lakások megrongálódhatnak, és a lakóknak joguk lesz kártérítésre. 
  • Végezetül készüljön független talajmechanikai vizsgálat, és csak ennek birtokában folytatódhasson az építkezés.

Az építkezést szorosan követő szomszéd emellett figyelmeztetett: „tisztán látszik, hogy az utcaszint alatti fal is leomlott, így már csak a föld támasztja az úttestet, nem mellesleg azon az oldalon, ahol a környéket ellátó erősáramú kábelköteg fut. A megérkezett hidegfronttal és esetleges további esőkkel nagy a kockázat, hogy kimosódik a föld és beszakad az úttest. Az utca másik oldalán egész nyáron vízvezetéket cseréltek, így a föld tömörsége erősen megkérdőjelezhető abból a szempontból is.”

Fotó: urfip/444.hu

Amikor rákérdeztem a polgármesternél, hogy mennyire biztonságos most a beomlott támfalnál az óriási markoló, azt válaszolta:

„Azt gondoljuk, hogy ez nem omlik be, de délután jönnek a szakemberek és megvizsgálják.”

Ennek legfőbb ideje, hiszen az ellenzéki sajtótájékoztatón elhangzott, hogy már három napja tartott a munka, amikor statikus érkezett a területre. Aki aztán „rátámaszkodott a kőkerítésre, áthajolt rajta, lenézett, és kijelentette: az állékonyság nem kérdőjelezhető meg. A támfal 24 órán belül leomlott.”

Semmi meglepő

Azért is nehezen érthető, mi történt, mert a Várhegy sérülékenysége közismert. Érdemes megnézni ezt az 1936-os filmhíradót, amely tudósít a Logodi utcai földcsuszamlásról. „A meredek hegyoldal hatalmas földtömegei és a rájuk épített többemeletes házak súlya erősen próbára teszi a feltámasztó dúcokat. Több ház fala megrepedezett. Az elmozdult fal megrepesztett egy beépített fürdőkádat. Hatósági intézkedésre a megrongálódott és veszélyeztetett házak lakói elhagyják lakásaikat. A bútorok csak üggyel-bajjal szállíthatók az elferdült lépcsőkön. A hatóságok a Lovas- és Logodi utcák forgalmát beszüntették. Hatalmas betonoszlopokat süllyesztenek a földbe, hogy a talajt megkössék. A föld elmozdulását a szakértők a csatornákban tanulmányozzák.”

A két utca veszélyeztetettsége szóba került akkor is, amikor a 2016-ban bejelentették, hogy az oda költöztetni tervezett új kormányzati funkciók és a Magyar Nemzeti Bank kiszolgálására mélygarázsokat építenek a Vár köré, többek között a Lovas út is. Nagy Gábor Tamás az aggódó lakókat azzal nyugtatta, hogy természetesen tudomásuk van a terület érzékenységéről, de az előkészítéskor végig figyelembe vették a terület sajátosságait, és az volt a cél, hogy „a megépítendő szerkezet a lehető legkevésbé befolyásolja a megszokott környezetet”. Akkori cikkünkben megemlítettük, hogy érdekes módon a polgármester válasza szerint még nincsenek meg az építkezés elkezdéséhez szükséges részletes statikai vizsgálatok, azokat csak a kivitelezési tervek kidolgozásakor készítik el.

A budai Vár különleges adottságai miatt több nevezetes omlásra is sor került: 

  • 1994: Táncsics Mihály utca 
  • 1994, 2010: Szentháromság tér 
  • 2004: Bécsi kapu tér 
  • 2005: Szent György tér

A Várhegy szerkezetét kutató Hajnal Géza, a BME vízépítési és vízgazdálkodási tanszékének docense 2012-ben azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy „folyamatos állékonysági problémák vannak”: a támfalrepedések, pinceüreg-beszakadások, vízelöntések, az évszázadok óta zajló falcsúszások nem elszigetelt jelenségek. Számtalan ponton folyamatosan omlik befelé a Várhegy, és ezért nem lehet pusztán építészeti kérdésnek tekinteni a terület rehabilitációját - figyelmeztetett Hajnal. „Sajnos ma általában, ha omlást tapasztalnak, hívnak egy statikust, aki berakat egy pillért, de ezek a megerősítések a mélyebb gondok áttekintése nélkül esetlegesek.”