A szír polgárháború hét éve tartó történetének harmadik török beavatkozását jelentette be szombaton Tayyip Erdogan török elnök. Mint a korábbi két alkalommal, ezúttal is a kurdok ellenőrizte, a török határ közvetlen közelében lévő területek megszállása a cél.

Sokáig a kurdok ellenőrizték Szíria északi részének nyugati és keleti oldalát is, míg a két terület között mindig is volt egy, a török kormányhoz lojális arab felkelők által ellenőrzött zóna. Az első török hadjárat ezt a zónát szélesítette ki. A második hadjáratban a nyugati oldalról, Afrin tartományból űzték ki a kurdokat, és a törökökkel szövetséges milíciák szerezték meg a területet. A mostani hadjárat célja, hogy a keleti oldalon is visszaszorítsák a kurdokat. Ám a három közül éppen ez a legfontosabb vidék a kurdoknak: ez határos a kurdok lakta török területekkel, és ez a szíriai kurdok hagyományos központja is.

A szíriai kurdok a mostani háborúban jelentős amerikai támogatást élveztek, és jórészt ők vezették - éppen a most a törökök által megtámadni tervezett területekről kiindulva - az Iszlám Állam elleni harcot. Az USA légi támogatásával a kurd fegyveresek űzték el az Iszlám Állam fegyvereseit szíriai területük nagy részéről, és foglalták el a fővárosukat, Rakkát is.

A török kormány azonban nem akarja, hogy a kurdok kvázi önálló szíriai állama határos legyen velük, mert attól tartanak, hogy a törökországi kurd területek felszabadításával folytatják majd a harcot. 

A török kormány azt követelte, hogy a kurdok vonják ki csapataikat a török határtól 30 kilométer mélységben, és a területre a náluk lévő szíriai menekültek közül mintegy kétmillió embert telepítenének be. A kurdok 14 kilométeres demilitarizált zónát vállaltak volna, azt viszont egyáltalán nem fogadják el, hogy szíriai arabok millióit telepítsenek oda. 

Az USA igyekezett közvetíteni, és légi- és szárazföldi őrjáratokat szerveztek közösen a törökökkel, hogy azok lássák, hogy nincs mitől tartani, a határ mentén nincs fenyegetés kurd részről. Erdogan szerint ezek az őrjáratok csak szemfényvesztések voltak.

Erdogan azt mondta, a támadás terve kész, a hadsereg felkészült, és bármikor elindulhat. A kurdok azzal vágtak vissza, hogy ellenállnak majd - Afrint annak idején lényegében harc nélkül feladták, de az a vidék sokkal fontosabb nekik. A kurdok azzal is fenyegettek, hogy átirányítják csapataikat a török határra, és ezzel az Iszlám Államtól elfoglalt települések védtelenek lesznek, és visszaszivároghatnak a kalifátus fegyveresei. 

Az Egyesült Államok nyugalomra intett mindenkit.