Koszovóban

1,9 millió szavazópolgár előrehozott választáson dönt a 120 fős parlament új összetételéről. Erre azért van szükség, mert Ramush Haradinaj miniszterelnök július közepén lemondott, miután a koszovói háborús bűnöket vizsgáló hágai székhelyű különleges bíróság gyanúsítottként idézte be. A kormányfő azzal indokolta lemondását, hogy nem akart miniszterelnökként a bíróság elé állni. Első meghallgatásán megtagadta a válaszadást. 

A huszonöt választási listán a legnagyobb albán pártok mellett a Koszovóban élő nemzeti kisebbségek többsége is megtalálható. A koszovói választási törvény szerint önállóan induló pártok esetében 5 százalékos a parlamenti küszöb, míg koalíciók esetében 7 százalékos. A kisebbségek a pozitív diszkriminációnak köszönhetően 20, úgynevezett fenntartott hellyel rendelkeznek a 120 fős pristinai törvényhozásban, ebből 10 hely a szerb kisebbséget illeti meg, 10 pedig a többi - bosnyák, roma, török, goráni, askáli és a magát egyiptominak nevező - nemzeti közösségnek jár.

A közvélemény-kutatások szerint egyik pártnak sem lesz meg a kellő többsége a kormányalakításhoz, így hosszan elhúzódó koalíciós tárgyalásokra lehet számítani. 

Az új kormánytól bel- és külföldön egyaránt azt várják, hogy újraindítsa Szerbiával a kapcsolatrendezési tárgyalásokat, amelyek tavaly novemberben álltak le, miután Koszovó százszázalékos vámot vetett ki a Szerbiából érkező árura. A kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának a kulcsa. 

Az ország függetlenségének kikiáltását előkészítő 2007-es választás óta ez már az ötödik voksolás. Azóta minden választás előrehozott volt, a legrövidebb megbízatási ideje pedig éppen a mostani kormánynak volt, mindössze 28 hónap után kell újra az urnák elé vonulniuk az állampolgároknak.

A választás tisztaságát több mint 34 ezer koszovói és nemzetközi megfigyelő ellenőrzi.

Portugáliában

mintegy 10,8 millió szavazásra jogosultat várnak az urnákhoz, hogy megválasszák a 230 fős Köztársasági Gyűlést, a parlament alsóházát. 

A felmérések szerint a választás nagy esélyese a kormányzó Szocialista Párt, de várhatóan nem lesz abszolút többsége, így koalícióban lesz kénytelen kormányozni. 

Az António Costa kormányfő vezette szocialisták a négy évvel korábbi választásokon csak kisebbségi kormányt tudtak alakítani több radikális baloldali politikai formáció támogatásával. 

Costa kisebbségi kormányának hivatalba lépése - 2015 ősze - óta sikerült gyorsítani a gazdasági növekedést és növelni a stabilitást a korábban pénzügyi válság sújtotta országban. 

A Público napilap és az RTP közszolgálati műsorszolgáltató felmérése szerint 

• a szocialisták 37 százalékra számíthatnak, 5 százalékponttal többre, mint 2015-ben, 
• a konzervatív Szociáldemokrata Párt - élén Rui Rio volt portói polgármesterrel - szavazatainak várható aránya 30, 
• a marxista Baloldali Tömörülésé (BE) 10, az Egységes Demokrata Koalíció (CDU) baloldali pártszövetségé pedig 6 százalék.

Tunéziában 

megkezdődtek a parlamenti választások, amelyeket nem sokkal az elnökválasztások második fordulója előtt tartanak. Mintegy 15 ezer jelölt indul pártlistákon, illetve függetlenként a 217 parlamenti helyért. Mintegy 7,2 millió szavazásra jogosultat várnak az urnákhoz közép-európai idő szerint 19 óráig. A nem hivatalos végeredményt szerdára ígérik. 

Elemzők szoros küzdelemre számítanak a három nagy párt között:

• ezek a mérsékelt iszlamista Újjászületés Mozgalom (Ennahda); 
• a Jusszef Sahíd jelenlegi tunéziai miniszterelnök vezette szekuláris Éljen Tunézia (Tahíjja Túnisz), 
• és a világi ellenzék legnagyobb pártja, a Tunézia Kiáltása (Nidáa Túnisz).

Az 2011. évi arab tavasz bölcsőjeként ismert észak-afrikai országot jelenleg e három politikai tömörülés vezeti, a koalíciót azonban egyre több belső ellentét feszíti, és ezek egyebek közt lassítják a - külföldi kormányok által is elvárt - gazdasági reformokat. 

Az előrehozott elnökválasztás második fordulóját október 13-án tartják. Tunéziában a törvényhozó hatalmat az egykamarás Népképviselők Gyűlése gyakorolja, amelynek 217 tagját öt évre, listás szavazással választják meg, 199 képviselőt a tunéziai, 18-at pedig külföldi szavazókörzetekben. A legutóbbi, 2014. október 26-i választásokon a Tunézia Kiáltása több szavazatot kapott, mint az addig kormányzó Ennahda, de egyik formáció sem jutott többséghez. Az egységkormány 2015 februárjában alakult. (MTI)