Ma választ parlamenti képviselőket Koszovó, Portugália és Tunézia

2019 október 6., vasárnap 9:21
81

Koszovóban

1,9 millió szavazópolgár előrehozott választáson dönt a 120 fős parlament új összetételéről. Erre azért van szükség, mert Ramush Haradinaj miniszterelnök július közepén lemondott, miután a koszovói háborús bűnöket vizsgáló hágai székhelyű különleges bíróság gyanúsítottként idézte be. A kormányfő azzal indokolta lemondását, hogy nem akart miniszterelnökként a bíróság elé állni. Első meghallgatásán megtagadta a válaszadást. 

Koszovói zászló Albin Kurti pristinai kampányrendezvényén Fotó: ARMEND NIMANI/AFP

A huszonöt választási listán a legnagyobb albán pártok mellett a Koszovóban élő nemzeti kisebbségek többsége is megtalálható. A koszovói választási törvény szerint önállóan induló pártok esetében 5 százalékos a parlamenti küszöb, míg koalíciók esetében 7 százalékos. A kisebbségek a pozitív diszkriminációnak köszönhetően 20, úgynevezett fenntartott hellyel rendelkeznek a 120 fős pristinai törvényhozásban, ebből 10 hely a szerb kisebbséget illeti meg, 10 pedig a többi - bosnyák, roma, török, goráni, askáli és a magát egyiptominak nevező - nemzeti közösségnek jár.

A közvélemény-kutatások szerint egyik pártnak sem lesz meg a kellő többsége a kormányalakításhoz, így hosszan elhúzódó koalíciós tárgyalásokra lehet számítani. 

Az új kormánytól bel- és külföldön egyaránt azt várják, hogy újraindítsa Szerbiával a kapcsolatrendezési tárgyalásokat, amelyek tavaly novemberben álltak le, miután Koszovó százszázalékos vámot vetett ki a Szerbiából érkező árura. A kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának a kulcsa. 

Az ország függetlenségének kikiáltását előkészítő 2007-es választás óta ez már az ötödik voksolás. Azóta minden választás előrehozott volt, a legrövidebb megbízatási ideje pedig éppen a mostani kormánynak volt, mindössze 28 hónap után kell újra az urnák elé vonulniuk az állampolgároknak.

A választás tisztaságát több mint 34 ezer koszovói és nemzetközi megfigyelő ellenőrzi.

Portugáliában

mintegy 10,8 millió szavazásra jogosultat várnak az urnákhoz, hogy megválasszák a 230 fős Köztársasági Gyűlést, a parlament alsóházát. 

A felmérések szerint a választás nagy esélyese a kormányzó Szocialista Párt, de várhatóan nem lesz abszolút többsége, így koalícióban lesz kénytelen kormányozni. 

Az António Costa kormányfő vezette szocialisták a négy évvel korábbi választásokon csak kisebbségi kormányt tudtak alakítani több radikális baloldali politikai formáció támogatásával. 

António Costa a diadalív előtt Fotó: PATRICIA DE MELO MOREIRA/AFP

Costa kisebbségi kormányának hivatalba lépése - 2015 ősze - óta sikerült gyorsítani a gazdasági növekedést és növelni a stabilitást a korábban pénzügyi válság sújtotta országban. 

A Público napilap és az RTP közszolgálati műsorszolgáltató felmérése szerint 

  • a szocialisták 37 százalékra számíthatnak, 5 százalékponttal többre, mint 2015-ben, 
  • a konzervatív Szociáldemokrata Párt - élén Rui Rio volt portói polgármesterrel - szavazatainak várható aránya 30, 
  • a marxista Baloldali Tömörülésé (BE) 10, az Egységes Demokrata Koalíció (CDU) baloldali pártszövetségé pedig 6 százalék.

Tunéziában 

megkezdődtek a parlamenti választások, amelyeket nem sokkal az elnökválasztások második fordulója előtt tartanak. Mintegy 15 ezer jelölt indul pártlistákon, illetve függetlenként a 217 parlamenti helyért. Mintegy 7,2 millió szavazásra jogosultat várnak az urnákhoz közép-európai idő szerint 19 óráig. A nem hivatalos végeredményt szerdára ígérik. 

Elemzők szoros küzdelemre számítanak a három nagy párt között:

  • ezek a mérsékelt iszlamista Újjászületés Mozgalom (Ennahda); 
  • a Jusszef Sahíd jelenlegi tunéziai miniszterelnök vezette szekuláris Éljen Tunézia (Tahíjja Túnisz), 
  • és a világi ellenzék legnagyobb pártja, a Tunézia Kiáltása (Nidáa Túnisz).

Az 2011. évi arab tavasz bölcsőjeként ismert észak-afrikai országot jelenleg e három politikai tömörülés vezeti, a koalíciót azonban egyre több belső ellentét feszíti, és ezek egyebek közt lassítják a - külföldi kormányok által is elvárt - gazdasági reformokat. 

Tuniszi szavazókör Fotó: Yassine Gaidi/Anadolu Agency

Az előrehozott elnökválasztás második fordulóját október 13-án tartják. Tunéziában a törvényhozó hatalmat az egykamarás Népképviselők Gyűlése gyakorolja, amelynek 217 tagját öt évre, listás szavazással választják meg, 199 képviselőt a tunéziai, 18-at pedig külföldi szavazókörzetekben. A legutóbbi, 2014. október 26-i választásokon a Tunézia Kiáltása több szavazatot kapott, mint az addig kormányzó Ennahda, de egyik formáció sem jutott többséghez. Az egységkormány 2015 februárjában alakult. (MTI)

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt