Az elmúlt pár nap történései megmutatták, milyen feszültségeket és zavarokat tud okozni, ha a világ egyik legnagyobb, folyamatosan növekvő piaca egyben egy autoriter nagyhatalom is. 

A felbolydulás azzal kezdődött, hogy az amerikai kosárliga, az NBA egyik legismertebb vezetője, Daryl Morey október 4-én arról posztolt 200 ezer Twitter-követőjének, hogy támogatja a hongkongi tüntetőket. A Houston Rockets általános igazgatójának posztjára szinte azonnal elkezdtek ömleni a felháborodott kínai kommentek, a Supchina összefoglalója szerint a legtöbben az NSML betűszóval osztották újra a posztot, ami az "anyád meghalt"  (你妈死了 nǐ mā sǐ le) sértésnek a rövidítése. Az első adatelemzések szerint a posztok többsége botoktól származhatott.

De a komolyabb problémák a Houston igazgatója számára csak ezután kezdődtek: a kínai kosárlabdaszövetség azonnal megszakított minden kapcsolatot a klubbal érdekesség, hogy a szövetség vezetője az egykori houstoni sztár, Jao Ming), majd pedig sorra jelentették be a kínai szponzorok, hogy többé nem támogatják a klubot. A Rockets számára súlyosbította a gondokat, hogy épp Jao Ming korábbi karrierje miatt jelenleg a második legnépszerűbb klubnak számítanak Kínában (a Golden State mögött), az NBA iránti érdeklődés pedig évről évre nő az országban. 

Miután kiderült, hogy pénzre megy ki a játék, az NBA vezetése is lépett, október 6-án kiadott a kosárliga egy angol nyelvű közleményt arról, hogy Morey szavai mélyen megbántották számos kínai barátjukat, ami szerintük sajnálatos. Mint a Supchina írja, ennek hangulata sokban hasonlított Morey "sajnálom, ha megbántottalak" stílusú bocsánatkéréséhez, amit a bejegyzés törlése után közreadott.  

Ugyanakkor az NBA kiadott egy kínai nyelvű közleményt is, melyet a kínai közösségi oldalakon köröztettek, és amit egész más nyelvezettel írtak meg, ennek hangulata sokkal közelebb állt a houstoni kínai konzulátus közleményéhez. Az NBA itt arról írt, hogy rendkívül csalódottak Morey helytelen szavai miatt, melyek kétségkívül súlyosan sértették a kínai rajongók érzéseit. 

A közelmúltban nem az NBA volt az egyetlen nyugati márka, amelyik hasonló vesszőfutást kellett bemutasson, mert a demokráciájukért és szabadságukért küzdő hongkongiak oldalára állt, vagy mert szuverén országként hivatkoztak Tajvanra vagy Hongkongra. De míg a Versace vagy mondjuk a Calvin Klein visszakozása nem szült komolyabb politikai felhangokat, az NBA reakciója igen: demokrata és republikánus politikusok és közéleti szereplők is felháborodva reagáltak a történtekre. 

A Supchina elemzése szerint ugyan a felháborodott kínai reakciók között biztos voltak őszinte hangok is, de nagyon sok jel utal arra, hogy szervezett állami reakcióhullám rohanta le Morey Twitterét. És abban se biztosak, hogy Kína a rendkívül heves konzuli elutasítással és a botok reakciójával feltétlenül a legjobb reakciót választotta: az NBA-ügyből ugyanis akkora botrány lett az Egyesült Államokban, hogy a hongkongi tüntetések híre sok olyan emberhez is eljutott, aki eddig nem hallott ezekről, ráadásul sok amerikai számára vélhetően most lett világos, hogy Peking hogyan kívánja korlátozni az amerikai cégek szólásszabadságát, ha számára érzékeny kérdésekről van szó.