Le lehet futni 42195 métert 120 perc alatt

sport
2019 október 12., 11:00

Érdekes emberkísérlet zajlott szombat délelőtt a bécsi Prater-parkban, amelynek eredményeként a kenyai Eliud Kipchogénak sikerült bebizonyítania, hogy két óra bőven elég egy maratoni táv lefutására. Kipchoge a végén mosolyogva és integetve, 1 óra 59 perc 40 másodperc alatt teljesítette a távot, aminek hivatalos világrekordját is ő tartja, körülbelül két perccel lassabb idővel.

Kipchoge fehérben
photo_camera Kipchoge fehérben Fotó: HERBERT NEUBAUER/AFP

Ez a mostani idő azonban nem számít világcsúcsnak, mivel sem a pálya, sem a futás körülményei nem feleltek meg annak, amit az IAAF, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség előír. Kipchoge a Praterben négy 9,6 kilométeres kört (és egy célegyenest) futott le, és végig váltott nyulak csapata futott előtte. Egyik sem szabályos, de ez még csak a kisebbik baj volt a kenyai futásával, aki három évvel ezelőtt egyszer már megpróbálkozott a 2 órás maratonnal.

Akkor, a monzai Forma 1-es pályán néhány másodpercen múlott a siker. Annak a futásnak a tanulságait levonva Kipchoge szponzorai, a Nike és a mostanában a sportban egyre aktívabb brit vegyipari multi, az Ineos igyekeztek még jobb körülményeket teremteni. Most mindenképpen városi pályát szerettek volna, hogy a futókhoz közel engedett szurkolók biztatása még gyorsabb rohanásra motiválja a futókat, és hosszas keresgélés után esett a választás Bécsre, ahol ilyenkor a maratoni futáshoz ideális az idő - kellemes hűvős, alacsony páratartalom, semmi légmozgás. A Praterben kijelölt pálya pedig nem igazi kör lett, hanem nyílegyenes és palacsintalapos egyenesek, a végükön kényelmes fordítókkal.

link Forrás

A szakértők azonban egyetértenek abban, hogy Kipchogénak nem a pálya és az előtte a menetszelet felfogó falként futó nyulak segítették a legtöbbet, hanem a Nike csodacipője. A kenyai már 2016-ban is a Vaporfly nevű modellben futott, amit azóta sok csúcsfutó használ, és aminek köszönhetően az elmúlt néhány évben több egészen elképesztő maratoni futást is láttunk.

Kipchoge a berlini maratonon 2018-ban, Vaporfly-jal a lábán elképesztő világcsúcsot futott, 2:01:39-es idővel. Néhány napja ugyanitt az etióp Kenenisa Bekele ugyanilyen cipőben alig 2 másodperccel maradt el a kenyai idejétől. Kipchoge most Bécsben a Vaporfly még újabb, még jobb modelljében futott.

Azt ma már senki sem vitatja, hogy a Nike speciális anyagból készült talpaival ellátott cipői, amelyekben egy szénszálból készült lemez is van, gyorsítanak a futókon. Az egyetlen kérdés az maradt, hogy ezek nyújtanak-e annyi mechanikus segítséget, hogy be kelljen-e tiltani a használatukat, ahogy például az úszók híres cápadresszével tették néhány éve. A nem a Nike által fizetett szakértők többsége azt mondja, hogy igen, be kellene.

photo_camera Fotó: ALEX HALADA/AFP

A gond csak az, hogy az amerikai sportszergyártónak akkora a hatalma az atlétikában, hogy nem igazán mer ellenük lépni senki. A korábban Lance Armstronggal is jó kapcsolatot ápoló Nike alig néhány napja keveredett újabb óriási botrányba, amikor Alberto Salazar, a Nike Oregon Project nevű futócentrum vezetője, több olimpiai bajnok edzője doppingszerek használatáért több éves eltiltást kapott. A NOP-ot a Nike erre be is zárta, hátha így kevésbé ég rájuk a botrány, és kétségtelen, hogy Kipchoge csodafutása is sokat segít abban, hogy elterelje az atlétikára figyelő közönség figyelmét az amerikai cégről, amit most már egyesek egyenesen az orosz állami doppingprogramhoz hasonlítanak mocskosságilag. Kipchoge futásánák felhőtlen élvezetén az sem segített, hogy a főszponzor Ineos annak a bringacsapatnak is az új szponzora, amelynek korábban, még Sky néven a NOP-hoz hasonló gyanús ügyei voltak.

Mindez azonban nem szabad hogy elterelje a figyelmet arról, hogy Eliud Kipchoge minden idők legnagyobb maratonistája, más talán még varázscipőben sem tudott volna 2 óra alá menni. A kenyai 18 évesen, a 2003-as világbajnokságon tűnt fel, amikor hatalmas meglepetésre 5000 méteren megverte Bekelét és a marokkói Hicham El Guerrouj-t, és amióta fellépett a maratoni távra, gyakorlatilag verhetetlen. Egyetlen egy olyan 42 kilométeres versenye volt, amin csak második tudott lenni, a többin sokszor csak annyi volt a kérdés, hogy megdönti-e a világcsúcsot. Most, hogy ezt a 2 órás projektet is teljesítette, koncentrálhat a valódi versenyekre, és 2020-ban Tokióban megpróbálhatja, ami eddig csak a legendás etiópnak, Abebe Bikilának sikerült: megvédeni az olimpiai bajnoki címet a leghosszabb futótávon.