16 éves a legfiatalabb magyar választópolgár
A májusi európai parlamenti választás óta 38 ezren váltak nagykorúvá, azaz választópolgárrá. Az első választók piros-fehér-zöld színű, választás 2019-feliratú hajlítható mobiltelefon-kitámasztókat kaptak ajándékba, amit a szavazóhelyiségben vehetnek át a szavazatszámláló bizottságoktól. A legfiatalabb, 16 éves választópolgár házasságkötéssel szerzett nagykorúságot. A legtöbb első szavazó a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbátor 1-es számú szavazókörében adhatja le szavazatát.
A 2014-es európai parlamenti választáson is szavazhatott egy 16 éves magyar állampolgár. Az Európai Unió nem szabályozza sem az aktív, sem pedig a passzív választójog korhatárát, tehát azt, hogy hány éves kortól lehet szavazni, illetve jelöltként indulni a választáson, így ezt az egyes tagállamok maguk dönthetik el. Az Európai Parlament magyar tájékoztatási irodájának összesítése szerint a tagállamok többségében az aktív választójog (vagyis az, hogy valaki voksolhat a szavazáson) és a passzív választójog (vagyis a választhatóság jogának) alsó korhatára megegyezik, és egységesen 18 év.
Ausztriát kivéve minden tagállamban a 18. életévüket betöltők szavazhatnak, ott az aktív választójog alsó korhatára 16 év.
(MTI)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.