Igazából csak 4 kerület maradt ténylegesen fideszes a 23-ból Budapesten

Az önkormányzati választás eredményeinek értékelésekor sokan hajlamosak megállni annál a pontnál, hogy ki lett a polgármester, pedig a valós képhez természetesen hozzátartozik az is, hogy kikből áll az általa irányított közgyűlés. Ilyen szempontból, ha lehetséges, még izgalmasabban alakultak a budapesti eredmények.

A feszültség fokozása végett kezdjük az egyértelmű helyzetekkel, utána haladjunk a még annál is pikánsabbak felé!

Az igazi  narancsvidék: a nagy kormánypárti tarolások

Fideszes vagy ellenzéki kerületnek valójában azok nevezhetők, ahol a polgármester számíthat a többségében vele egy politikai táborba tartozó képviselőtestület szavazataira. A fővárosban eszerint valójában mindössze 4 egyértelműen fideszes kerület maradt és ezek közül is csak egy budai.

A Belvárosban, azaz az V. kerületben a 10 egyéni körzetből 8-at nyert meg a kormánypárt, így a fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester vezette, 14 fős testületben 9 fideszes és 5 ellenzéki képviselő fog ülni.

Buda egyetlen fideszes bástyája a XII. kerület, azaz a Hegyvidék maradt. Pokorni Zoltán-földön a kormánypárt csak azért nem tudott totális, 12/12-es tarolást bemutatni az egyéni körzetekben, mert Vágó István egykori kvízmester kakukktojásként behúzta a saját körzetét. Így a 17 fős közgyűlésben 11 kormánypárti ül majd szemben 6 ellenzékivel, köztük a Kétfarkú Kutyapártot megalapító Kovács Gergővel.

Pestre visszatérve, a XVI. kerület 12 egyéni körzetéből 9-ben nyert a Fidesz, így a fideszes Kovács Péter polgármester az összesen 17 fős testületben 10 fideszes támogató szavazatára számíthat, szemben a 6 közös ellenzéki képviselővel és az egyszem civillel, aki persze bárhová állhat.

Az utolsó tényleg fideszes kerület a XVII., ahol egyéniben kis híján taroltak, 14 egyéni körzetből 13-at abszolválva, ami azt jelenti, hogy Horváth Tamás kormánypárti polgármester előterjesztései a 20 fős közgyűlésben 13 fideszes képviselő támogatására számíthatnak. 

Ilyen az élet: ahol hiába nyert fideszes vagy közeli, mégsem narancsos a pite

Négy Öt olyan kerület akad, ahol ugyan fideszes vagy a párt által támogatott független jelölt lett a polgármester, ám a testület eltérő színezete miatt minimum kompromisszumokra fog kényszerülni. 

A legérdekesebb és legszélsőségesebb ilyen szempontból talán a XXII. kerület, azaz Budafok-Tétény. Itt ugyan a fideszes Karsay Ferencet választották meg polgármesternek, de az egyesült ellenzék a 12 egyéni képviselői körzetből 10-et nyert meg, a 17 fős közgyűlésben pedig mindössze 5 kormánypárti helyi képviselő fog ülni, szemben 11 összellenzéki támogatásúval és a Budafok-Tétény Baráti Körök 1 képviselőjével.

Egészen másképpen pikáns a helyzet Soroksáron, vagyis Budapest XXIII. kerületében. Itt amióta választásokat tartanak, minden egyes alkalommal a kezdetben SZDSZ-es, egy idő múlva független Geiger Ferenc lett a polgármester, most azonban csak a képviselőségért indult, a kerületvezetésért nem. Ő maga ajánlotta utódjául a függetlenként induló, de a Fidesz által támogatott Bese Ferencet, aki győzni is tudott. A testület összetétele viszont egészen kivételesen tarka lett. A 11 képviselőből ugyanis 5 egyesült ellenzéki, 3 fideszes, míg 2-en a Geiger-féle Soroksári Civil Szervezetek és Személyek Egyesületének emberei (az egyikük maga Geiger), míg egy képviselő az Itthon Vagyunk Egyesület - Soroksári Német Nemzetiségi Egyesület színeiben jutott be.

A X. kerület, azaz Kőbánya polgármesterének a fideszes D. Kovács Róbertet szavazták meg a választók, ám az egyéni körzetekben 6-6-ra végzett pártja és az egyesült ellenzék, és a testületben is totális patthelyzet alakult ki. Amennyiben a 17 képviselőből 8 fideszes, 8 egyesült ellenzéki, egy pedig az itt külön induló LMP embere. Mivel a polgármester is szavazhat, itt potenciálisan 9 fideszes voks áll szemben 9 nem fideszessel.

Csepel, vagyis Budapest XXI. kerülete sem piskóta. A szigetlakók a fideszes Borbély Lénárdot választották polgármesternek, talán nem függetlenül az MSZP választásokat nem sokkal megelőző jelöltcserés kavarásától. Egyéniben itt 6-6-ra végzett a kormánypárt és összeállt ellenzéke, az pedig e pillanatban teljesen kiszámíthatatlan, hogy az erőviszonyok hogy fognak alakulni a teljes közgyűlésben, amibe 8 kormánypárti és 8 összellenzéki mellett a civil Buckai Szövetség Egyesület tudott bejuttatni 1 képviselőt. Borbély is szavazhat, vagyis minden az egyszem civilen fog múlni.

Szintén igen izgalmas, mi lesz a XX. kerületben. Itt a független, de Fidesz-támogatással induló Szabados Ákos nyerte el a polgármesteri posztot. Ő 17 évig MSZP-s színekben, négy éven át - a szocialista pártból történt 2015-ös kilépése óta - pedig függetlenként volt a kerület polgármestere. Idén nyárig ő volt az egyesült ellenzék közös jelöltje, amikor váratlanul bejelentette, hogy Fidesz-támogatású függetlenként fog elindulni, így az ellenzéknek új jelöltet kellett keresnie. Szabados húzása abból a szempontból bejött, hogy 51,4-48,6-ra sikerült megvernie a helyette elindított Balog Róbertet. Csakhogy a szavazók jóvoltából olyan testülettel kell együttdolgoznia, amiben 12 egyesült ellenzéki ül szemben mindössze 4 fideszessel plusz egy jobbikossal. 

Ahol Budapest ellenzéki, ott nagyon az

Az ellenzéki áttörés mértékét több dolog is mutatja. Fideszes fordítás sehol sem volt, ellenzéki annál több kerületben. A Fidesz sehol sem tudott tarolni egyéniben, az egyesült ellenzék viszont 7 kerületben is képes volt megnyerni az összes egyéni képviselői körzetet, illetve ott van még a VII. kerület, ahol egy fideszes sem tudott nyerni, hiszen a 10 körzetből 8-at vitt el az egyesült ellenzék, 2-t pedig függetlenek nyertek. 

A szuperellenzéki kerületek, vagyis ahol sikerült a totális egyéni tarolás, a következők:

Óbuda, Újpest, Terézváros, a XIII. kerület, Zugló, illetve a XV. és a XX. kerület.

Elsöprő vagy biztos ellenzéki testületi többség mellett irányíthatja ellenzéki polgármester

  • az I. (9 egyesült ellenzéki vs 5 fideszes)
  • II. (11 egyesült ellenzéki + 1 kutyapárti vs 8 fideszes)
  • III. (16 egyesült ellenzéki vs 6 fideszes)
  • IV. (14 egyesült ellenzéki vs 6 fideszes)
  • VI. (10 egyesült ellenzéki vs 4 fideszes)
  • VII. (8 egyesült ellenzéki vs 3 fideszes + 2 független + 1 Élhető Erzsébetváros Egyesület)
  • VIII. (11 egyesült ellenzéki vs 6 fideszes)
  • IX. (11 egyesült ellenzéki vs 5 fideszes + 1 FLE-képviselő)
  • XI. (16 egyesült ellenzéki vs 7 fideszes + 1 Mi Hazánk-képviselő)
  • XIII. (15 egyesült ellenzéki vs 6 fideszes)
  • XIV. (15 egyesült ellenzéki vs 4 fideszes + 1 kutyapárti + 1 Civil Zugló Egyesület-képviselő)
  • XV. (14 egyesült ellenzéki + 1 kutyapárti vs 5 fideszes)
  • XVIII. (12 egyesült ellenzéki vs 8 fideszes)
  • XIX. (11 egyesült ellenzéki + 1 LMP-képviselő vs 5 fideszes)
  • és a XX. kerületet (12 egyesült ellenzéki vs 4 fideszes + 1 Jobbik-képviselő)

Mindez összefoglalva azt jelenti, hogy a fővárosban a választások után 4 egyértelműen fideszes és 14 egyértelműen ellenzéki irányítású kerület alakult ki. Ezekhez járul 5 vegyes kerület:

  • Budafokon egy fideszes polgármester próbál meg kormányozni egy kétharmadrészt ellenzéki testülettel
  • 2 helyen (Csepelen és Kőbányán) lényegében patthelyzet alakult ki, ami kompromisszumos irányítást vetít előre, míg Soroksáron minden a civileken múlik.
  • Pesterzsébeten pedig egy szocialistából lett valódi függetlenből lett Fidesz-támogatású független polgármester próbál együtt kormányozni egy túlnyomorészt ellenzékiekből álló közgyűléssel.