Azt állítani, hogy Tarlós István Borkai Zsolt győri polgármester szexbotránynak indult korrupciós botránya miatt bukta el a főpolgármester-választást, nem szakmai, hanem politikai állítás, mondta Róna Dániel politológus, a Momentum és Karácsony Gergely kampányának egykori munkatársa, amikor a kormánypárti sajtó magyarázatkísérletéről kérdeztem. Róna ugyanakkor cáfolni sem akarta ezt az állítást, mert ugyan a rendelkezésre álló adatok alapján nem lát erre bizonyítékot, de az ellenkezőjére sem. „A Fidesz lényegesen rosszabbul szerepelt most, mint 2014-ben, pedig közben erősödött a párt. Könnyen lehet, hogy ez is szerepet játszott. Száz oka is lehetett, ezt az egyet kiemelni eléggé leegyszerűsítő állítás” – mondta.

Az önkormányzati választás másnapján kibontakozó kormányzati narratíva szerint Borkai botránya ha el nem is bizonytalanította, de elkedvetlenítette a kormánypárti szavazókat, akik így kisebb számban mentek szavazni. Mindezt úgy állítják, hogy saját intézeteik, a Századvég és a Nézőpont az Index rövidhíre szerint még a választás napján közölt közvélemény-kutatásaiban is Tarlós szűkebb, de „kényelmes” győzelmét jósolta. Nem láttuk ugyan a pontos adataikat, a leírás alapján ez három pontosnál nagyobb különbséget feltételez – a három pontosnál kisebb különbség már a statisztikai hibahatáron belüli, amiről józan szakember nem állíthatja, hogy bárki biztos győzelmét jelezné előre.

Ehhez képest a valóságban Karácsony 5,76%-kal szerzett több szavazatot, vagyis még a Nézőpont által mért legszorosabb álláshoz képest is 10 ponttal jobba szerepelt. Ezt a drámai eltérést próbálják most a Borkai-botrány hatásával magyarázni. Ez ugyan logikusnak tűnhet, de a választási adatokból nehéz lenne tényszerűen megerősíteni. Ha például a budapesti kerületek részvételi adatait nézzük, azokban a fővárosi, amúgy kiugróan magas, 51,47 százalékos részvételhez képest +/-11 százalékpontos eltérés mutatkozik. De a részvételi adatokból csak a korábbi választásokon megszokott kép rajzolódik ki: a budai választók aktívabbak a pestieknél. A részvétel két budai kerületben, a II.-ban és a XII.-ben volt a legmagasabb, hatvan százalékot is meghaladó. Az egyikben az ellenzék, a másikban a kormánypárt diadalmaskodott. A legalacsonyabb részvétel három pesti kerületben, a VI.-ban, a mindig a legpasszívabbak közé tartozó, most amúgy rendkívül kiélezett versenyt hozó VIII.-ban és a X.-ben volt. Ebből a X.-ben a kormánypárti, a VI. és a VIII. kerületben az ellenzéki jelölt nyert, az utóbbiban csak 269 szavazattal.

A hét kerületből, ahol a Fidesz jelöltjét választották polgármesternek, háromban a fővárosi átlagnál magasabb, háromban a fővárosi átlagnál alacsonyabb volt a részvétel, egyben - a XVII. kerületben pedig majdnem pontosan akkora, mint az egész fővárosban.

Vagyis ebből az ég világon semmilyen következtetést nem lehet levonni arra vonatkozóan, hogy volt-e, és ha igen, milyen hatása a Borkai-botránynak. Hogy ezt megállapíthassuk, ahhoz Hann Endre, a Medián vezetője szerint további adatokra volna szükség, például olyan közvélemény-kutatásokra, amelyekben konkrétan rákérdeztek erre. Mivel Borkai botránya a választást megelőző hétvégén robbant ki, annak hatásai az akkor és a következő pár napban felvett kutatások eredményeiben még nem is nagyon mutatkozhatott meg. Ő amúgy úgy véli, hogy a 2006 forró őszét közelítő részvételben akár szerepet is játszhatott a Borkai-botrány – bár a kampány attól függetlenül is rendkívül kiélezett, és a közvélemény-kutatások szerint a választók szerint is szokatlanul durva volt, ez a fajta feltüzelt hangulat pedig  fokozza a részvételi hajlandóságot.

Szigetvári Viktor – aki 2018-ban az Együtt elnökeként pont egy olyan széles összefogásért lobbizott, amely a mostani választáson sikeresnek bizonyult – viszont arra mutatott rá, hogy a mostani eredmények ugyan rendkívülinek tűnnek, de valójában csak visszatértünk egy korábbi, a Fidesz három parlamenti választás óta tartó egyeduralma előtti időszak választási térképéhez. „Tizenöt éve senki se lepődött volna meg azon, hogy Salgótarjánban, Miskolcon és Egerben, vagy Tatabányán, Érden és Dunaújvárosban a baloldali jelölt nyer” – mondta. Szigetvári meglepő helyről kapott támogatást elméletéhez. Hann hétfőn részt vett a XXI. század intézet konferenciáján, ahol Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet vezetője maga is azt mondta, hogy az elmúlt kilenc év volt a rendkívüli, most csak a normális állapothoz tértünk vissza.