Két hét múlva hoznak ítéletet a darnózseli hentes ügyében

Kedden a Győri Ítélőtáblán másodfokon tárgyalták N. János, a darnózseli hentes ügyét, akit felesége meggyilkolásával vádoltak meg és mentettek fel korábban. Az ügy öt éve húzódik már.

• N.-né Kovács Juditot 2014 májusában ölték meg, a gyilkossággal hentes végzettségű férjét vádolták meg, akivel éppen válófélben voltak.
• Bár egy védett tanú látta, ahogy a férfi kiszórja egy zsákból felesége maradványait a közeli réten, és számtalan közvetett bizonyíték volt ellene, a bíróság kétszer is felmentette.
• Férje korábban bántalmazta a nőt, ezért a bíróság próbára bocsátotta, az áldozat a próbára bocsátás lejárta előtt vesztette életét.
• Az ügyről a közelmúltban mi is forgattunk, a videó részletes betekintést nyújt a történetbe.

A vádlott végig rezzenéstelen arccal ült a Győri Ítélőtábla tárgyalótermében, nem sokkal mögötte ültek az áldozat családtagjai. A tárgyalás kezdetén az ügyész elmondta, hogy szerinte elsőfokon téves ténybeli következtetést vontak le, a következtetéseket ésszerűtlennek, logikátlannak minősítette. Sorba vette, milyen bizonyított tények szólnak a vádlott ellen: a válóper, N. Jánosnak a felesége iránt érzett indulata, a gyermekelhelyezési küzdelem, Judit egészséges volt, és halála előtt minden erejével a gyerekeiért küzdött. Szintén a vádlott ellen szólnak a cellainformációk, és a körülmény, hogy a körözés után letagadta, hogy tud-e felesége sorsáról, pedig akkor már túlesett a holttest megsemmisítésén. Kizárható, hogy más ölte meg N.-né Kovács Juditot, ha így történt volna, miért vett volna részt a vádlott a holttest eltüntetésében? - tette fel a kérdést az ügyész. A véletlen is kizárható, hiszen akkor sem indokolná semmi a holttest megsemmisítését. 

Az ügyész arról beszélt, azt nem sikerült megállapítani, hogyan ölte meg a vádlott a feleségét, ezért nem lehet emberöléssel vádolni, így végül azt indítványozta, halált okozó testi sértésért vonják felelősségre N. Jánost. Minősítő tényezőként említette azt, hogy a férfi a bűncselekményt akkor követte el, amikor még a felesége korábbi megverése miatt próbaidőn volt, illetve azt, hogy a holttest megsemmisítésének módja rendkívül kegyeletsértő volt. 

N. János ügyvédje szerint elsőfokon azért következtettek a vádlott bűnösségére, mert élt a hallgatást jogával, de szerinte a megismételt eljárás során minden bizonyítékot alaposan megvizsgáltak, és helyesen jártak el, amikor a férfit felmentették. Hangsúlyozta, azt mondták ki, hogy nem bizonyított N. János bűnössége, ahogy az sem, hogy az áldozat halálát idegenkezűség okozta. Az ítélőtáblától azt kérte, hagyják jóvá az elsőfokon hozott, felmentő ítéletet.

A sértetti ügyvéd, Dr. Gál András szerint az az állítás, hogy elsőfokon azért gondolták bűnösnek a vádlottat, mert élt a hallgatáshoz fűződő jogával, erős csúsztatás. Az ügyésszel majdnem mindenben egyetértett, és ő is a vádlott bűnösségének kimondását kérte, de más minősítéssel, azaz hogy mondják ki, emberölés történt. Szerinte számos bizonyíték van arra, hogy N. János a gyilkosságot előre megtervezte, nehezítette az eljárást, és konkrétan tetten érték, amikor felesége belső szerveinek maradványait szórta ki. 

Azt mondta, reméli, nem most készült tökéletes recept arra, hogyan lehet végrehajtani a tökéletes gyilkosságra. 

Szerinte nem ez lenne az első eset, hogy nincs közvetlen bizonyíték a vádlott bűnösségére, mégis bizonyítottnak találták a gyilkosságot, erre egy korábbi ítéletet hozott fel példaként.

Dr. Gál András emlékeztetett rá, hogy azt bizonyítani lehetett, hogy a vádlott a gyilkosság napján a gyógytornászként dolgozó N. Judit rendelőjénél több mint egy órán át várakozott, és úgy állt be a parkolóba, hogy az áldozat ne tudjon kihajtani az udvarból. A cellainformációk alapján szintén bizonyítást nyert, hogy mindkettejük telefonja ugyanazon az útvonalon haladt a rendelőtől a vádlott otthonáig, az áldozat DNS-ét meg is találták a rendőrök a vádlott egyébként nagyon alaposan kitisztított autójának csomagtartójában. Két védett tanú is vallomást tett az ügyben: egyikük látta, hogy a gyilkosság éjszakáján a vádlott egy testet vonszolt be a házban kialakított füstölőbe, egy másik pedig azt, hogy a férfi egy zsákból valamit kiszór a Zseli-rétre. A szakértői vizsgálatok igazolták, hogy a vádlott felesége belső szerveinek maradványaitól szabadult éppen meg. A férfi alibijéről is kiderült, hogy hazugság volt: a férfi azt állította, a gyilkosság idején a nővérénél volt, ezt az asszony is igazolta. Később a cellainformációk alapján kiderült, hogy a vádlott biztosan máshol tartózkodott ebben az időszakban. 

A bíró kérdésére a vádlott röviden válaszolt, csak annyit mondott, nem ő követte el a bűncselekményt.

Az ügyben október 29-én hoznak ítéletet.