Csütörtökön, fényes nappal, délután fél négykor nehezen felfogható dolog történt a mexikói Culiacán utcáin. Az ország nyugati részén fekvő Sinaola szövetségi állam fővárosában tűzharc alakult ki a helyi drogkartell és a mexikói hadsereg tagjai között, és nagyon úgy néz ki, hogy a bűnözők nyertek. Az eset azt mutatja, az ország vezetése továbbra is vesztésre áll a szervezett bűnözés és a minden eddiginél jobban elharapózott erőszak ellen.

A mexikói katonák állítólag csak rutinellenőrzést tartottak, amikor csütörtök délután elfogták az Egyesült Államokban fogva tartott Joaquin „El Chapo” Guzmán drogbáró egyik fiát, Ovidiót. Az első kormányzati értesülések szerint 30 mexikói katona került bajba a város Tres Ríos negyedében, amikor egy házban négy embert letartóztattak, köztük Ovidio Guzmán Lópezt, a Sinaloa kartell egyik jelenlegi vezetőjét. Alighogy megtörtént a rajtaütés, felfegyverzett alakok vették körül a házat, és tűzharc alakult ki, ami néhány óra alatt utcai állóháborúvá fejlődött. Az első hírek még csak arról szóltak, hogy a történtek következtében a műveletet felfüggesztették, de később világossá vált, hogy a katonák elengedték El Chapo fiát. Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök pénteken kijelentette, jól tették, mivel ezzel megakadályozták a további vérontást, így emberi életeket mentettek meg. Meglepő módon hozzátette, a kevésbé konfrontatív stratégia jól működik. A balhé egész éjszaka tartott.

Az emberek bezárkóztak, de voltak, akik saját autójuk fogságába estek - ahonnan aztán felvételeket készítettek az utcai harcokról. A közösségi média oldalaira feltöltött videók ijesztő képet festenek: símaszkos alakok láthatók kezükben gépkarabéllyal, az eget pedig fekete füst borítja be. Az akció a következő lépés lehetett volna a sinaloai kartell elleni harcban, de visszafelé sült el.

„21 éve vagyok bűnügyi újságíró a drogvilág középpontjában, de ez volt a legrosszabb lövöldözés és a legrettenetesebb helyzet, amibe eddig kerültem” - mondta a New York Times-nak Ernesto Martínez, egy helyi riporter, aki pár lépésre volt autójától, amikor egy lövöldözés közepébe csöppent. Az újságíró épp egy másik lövöldözés helyszínére igyekezett, amikor beleszaladt egy katonai járműbe, ami megállított egy autót, melyben felfegyverzett emberek ültek. Aztán egyszer csak lövések dördültek el, és a katonák azt kiabálták, hogy mindenki feküdjön a földre. 

Martínez azt mondja, egy fehér autót látott, amiből maszkos emberek lőttek a katonákra. Még akkor is videózott, amikor elhajtott egy közeli benzinkúthoz, ahol menedéket keresett. A tűzharc húsz percig tartott, aztán kitört egy újabb. A második kör viszont már majdnem négy órát át tartott. Bár a harc központja a menőnek számító negyed, a Tres Ríos volt, az újságíró szerint a káosz a város több pontját érintette: autókat gyújtottak fel, eltorlaszolták az utakat, és kormányzati épületekre támadtak a kartell emberei és cinkosai. Lövéseket adtak le az államügyész hivatalára is. Órákkal azután, hogy az egész elkezdődött, bezárt minden üzlet, az emberek a házaikba húzódtak, és leállt a tömegközlekedés. Az újságíró azt mondta, olyan volt, mint egy „önként életbe lépő rendkívüli állapot”.

A kudarc rossz fényt vet az ország elnökére, Manuel López Obradorra, aki harcot hirdetett a drogkartellek és az elharapózott erőszak ellen.

Az országban több mint húsz évvel ezelőtt kezdtek statisztikát vezetni a gyilkosságokról, azóta ez lehet Mexikó leghalálosabb éve. A rivális kartellek azért harcolnak egymással, hogy ki dominálja az Egyesült Államokba irányuló drogkereskedelmet, ennek köszönhetően az ország egyes részein szinte háborús állapotok alakultak ki. A kormány harca a kartellek ellen minden erőfeszítés ellenére elég reménytelennek tűnik. 

A sinaloai kartell mostani akciója viszont akkor is meglepően merész, ha tudnivaló, hogy nem ez az első eset, hogy egy kartell nyílt harcot vállal fel a rendőrség vagy a hadsereg ellen. El Chapo bandájára ugyanis ez eddig ez nem volt jellemző. Egy mexikói biztonsági szakértő, Jaime López Aranda szerint az, hogy eltértek az eddigi mintától, zavart jelez a rendszerben. „Az ilyen arcátlanság és a nyílt harc felvállalása inkább a kevésbé jól szervezett, összeszedetlen szervezetek sajátja” - mondta.

Első ránézésre úgy látszik, a banda nyílt, erőszakos fellépése a katonák ellen már a drogkartell új generációs vezetésének jele. A sinaloai kartellt pedig most El Chapo fiai irányítják.

Az új generáció

Amikor El Chapo fiairól van szó, nem könnyű kiigazodni. A drogbárónak sok gyereke született, többször házasodott és szerelemgyerekek is születtek futó kapcsolataiból. Egy szövetségi ügynök szerint legalább 15 gyereke van, de azok, akik azzal gyanúsíthatók, hogy részt vesznek a kartell irányításában, az Ivan Archivaldo Guzmán Salazar és Jesús Alfredo Guzmán Salazar, illetve a fiatalabb Ovidio Guzmán López és Joaquín Guzmán López. 

Februárban, pár nappal azután, hogy El Chapót elítélték, az amerikai igazságügyi minisztérium vádat emelt két kisebbik fia, Joaquín Guzmán López és Ovidio Guzmán López ellen. Mindkettőjüket azzal vádolták, hogy tudatosan, szándékosan vettek részt az összeesküvésben, melynek célja az volt, hogy az Egyesült Államokba kokaint, metamfetamint és marihuánát juttassanak és forgalmazzanak. A vádirat arra a tíz éves időszakra vonatkozik 2008 áprilisa és 2018 áprilisa között, amikor apjuk Ismael „El Mayo” Zambadával közösen vezette a sinaloai kartellt. Hiába volt azonban vádirat, a fivérek Mexikóban voltak, és ahhoz, hogy amerikai bíróság elé állíthassák őket, először ott kellett volna letartóztatni őket, és aztán kérni kiadatásukat. 

Úgy látszik, erre tett most csúfos kudarcba fulladt kísérletet a mexikói hadsereg.

„Az embereink viszonozták a tüzet és átvették a hatalmat a házban, ahol négy lakót találtak. Az akció során egyiküket Ovidio Guzmán Lópezként azonosították” - mondta Mexikó belbiztonsági minisztere, Alfonso Durazo a Reutersnek. „Aztán a járőröknél jobban felfegyverzett különböző szervezett bűnözői csoportok vették körül a házat. Ráadásul más csoportok erőszakoson támadtak a város különböző részein a lakosokra, ezzel pánikot okozva”.

link Forrás

A káosz méretét jelzi, hogy Sinaloa biztonsági főnöke, Cristóbal Castañeda azt mondta a helyi Milenio tévécsatornának, hogy a művelet ideje alatt a kartell segítségével 20-30 rab szökött meg, bár néhányat már el is kaptak közülük. A közösségi médiában terjedő videókon látható is, ahogy a szökevények az utcákon randalíroznak, és helyieket rángatnak ki autójuk volánja mögül. Az, hogy mekkora hatalma, mennyi embere és milyen fegyverarzenálja van a sinaloai kartellnek a városban, most derült ki igazán. 

A kartell Mexikó legnagyobb szervezett bűnözői csoportja már harminc éve, de mióta El Chapót lecsukták, folyamatosan erősödik a Jalisco kartell új generációja. 

Totális kudarc

Mexikó elnöke, Lopez Obrador hátat fordított elődjei módszereinek, és nem támogatta, hogy a kartelleket a hadsereg puszta erejével, agresszív támadásokkal törjék le. A mostani helyzetet is igyekeznek úgy beállítani, hogy ami történt, egy váratlan szituáció nem túl sikeres kezelése volt, melyben védeni akarták a civileket, és nem egy alaposan megtervezett, de csődöt mondott művelet az ország egyik legkeresettebb emberének levadászására.

Pedig a kartell új vezetését nem lesz könnyű leállítani. Iván Archivaldo Guzmán és Jesús Alfredo Guzmán vaskézzel irányították apjuk birodalmát, amíg az szökésben, majd fogságban volt. A DEA egyik nyomozója szerint a fiúk rendkívül agresszívan védték a kartell érdekeit, katonákra támadtak, és minden eszközzel próbálták befolyásolni a tanúkat, akik apjuk vagy ellenük tanúskodhattak volna. A két fiú állítólag El Chapo kedvencei, akiket személyesen nevelt arra, hogy egy nap majd el tudják vezetni a családi kartellt.

Míg El Chapo nem szerette a feltűnést és a villogást, Alfredo és Iván feltűnően fényűző életet élnek Mexikóban. Guadalajara elit bárjaiba járnak, drága ruhákat viselnek, és nem sokkal ezelőttig a közösségi oldalakon is villogtak vagyonukkal. A képek visszatérő szereplői voltak a dollárkötegek, a dizájner ruhák, táskák, pénztárcák, de volt fotó egy arannyal bevont AK47-esről is, lazán egy Ferrari műszerfalára dobva. Bár páncélozott autókkal járnak, de testőrök nélkül, ami az elméletek szerint azt igazolja, hogy úgy gondolják, saját környezetükben egyáltalán nincs mitől félniük. Nem erre utal, hogy El Chapo 22 éves fiát, Édgar Guzmán Lópezt Sinaloa egy parkolójában lőtték agyon, illetve hogy 2016-ban Alfredót elrabolta a rivális Jelisco kartell. Egy héttel később elengedték, feltehetően azért, mert El Chapo a börtönből csúnya leszámolást ígért. 

Mindenesetre most teljesen új helyzet állt elő a kartellek ellen vívott háborúban, és a mexikói vezetésnek muszáj lesz valamit kitalálnia a nyilvános és látványos lebőgés után. A tény, hogy a katonaság elfogta, majd elengedte a drogbáró fiát, óriási felháborodást keltett az országban. A védekezés pedig, hogy csak a lakosság védelmében tették, egyelőre nem tűnik túl erős érvnek. Hogy mi lesz a kormány következő lépése, hamarosan kiderül.