Matteo Salvini, Olaszország korábbi belügyminisztere és miniszterelnök-helyettese előszeretettel dicsekedett azzal, hogy a rendőrség és az ügyészség munkájának köszönhetően egyre eredményesebb a maffia elleni küzdelem. Kívülről nézve valóban így tűnhetett, de ez a folyamat egyáltalán nem Salvini idején kezdődött, hanem évtizedekkel ezelőtt, és bármilyen hatékonyak is a bűnüldöző szervek, a maffia azért egy lépéssel mindig előbbre jár. Ez derült ki Luciana Lamorgese olasz belügyminiszter szavaiból is, amikor szerdán az olasz parlament maffiaellenes bizottságának meghallgatásán járt.

A bevándorlási szakértő szeptemberben vette át a miniszteri széket Salvinitől, és utcai parádézás helyett elkezdett dolgozni az országot érintő legégetőbb problémákon. Ezek közül az egyik a maffia elleni harc. A mostani meghallgatáson pedig elmondta, hogyan látja a helyzetet, mi a kormány terve a szervezett bűnözés elleni küzdelemre, és mik az elmúlt két év eredményei számokban mérve. Lamorgese finoman szólva sem optimista, és a kormány egyik kiemelt céljának nevezte a maffiaellenes harcot. 

A belügyminiszter szerint a szervezett bűnözéssel foglalkozó csoportok jelentős átalakuláson mentek át, tevékenységük jóval összetettebbé vált.

„A bűnszervezetek még kifinomultabb módszerekkel szivárognak be fontos gazdasági ágazatokba, hogy így mossák tisztára a bűnözéssel szerzett pénzt” – mondta Lamorgese a meghallgatáson. „A maffia továbbra is óriási terhet jelent intézményeinkre és a gazdasági rendszerünkre nézve” – tette hozzá.

Az ország különböző területein működő bűnbandákról részletesen beszélt, szerinte a meggyengült szicíliai Cosa Nostrát éppen újjászervezik, de a legparább maffia továbbra is a ’Ndrangheta. 

Az ország déli részén, azon belül is Calabria déli vidékén működő maffia Olaszország legerősebb bűnszervezete. A ’Ndrangheta neve a mi régiónkban legutóbb akkor került elő, amikor tagjait összefüggésbe hozták a fiatal szlovák újságíró, Jan Kuciak és barátnője tavaly februári, kivégzésszerű meggyilkolásával. A szlovák rendőrség végül nyolc embert vett őrizetbe az ügyben, a gyilkosság megrendelésével pedig a befolyásos szlovák nagyvállalkozót, Marián Kočnert vádolják. Kuciak a halála előtt Kočner ügyeivel és azzal foglalkozott, hogyan szivárgott be a calabriai maffia Szlovákia gazdasági életébe. Amikor nem sokkal meggyilkolása után helyszíni riportot készítettünk Pozsonyban, a saját szemünkkel láttuk, hogy szerkesztőségi asztalán akkor is egy a ’Ndranghetáról szóló könyv hevert. (A calabriaiak a gyanú szerint az EU-s támogatási rendszert fosztogatták/fosztogatják Szlovákiában, ez után nyomozott Kuciak.)

A bűnszervezet nagyon alulról szerveződött, nagyobb családok kötöttek szövetséget egymással, kezdetben klasszikus maffiamódszerekkel dolgoztak. 1973-ban azzal kerültek a világsajtóba, hogy elrabolták az amerikai milliárdos, J. Paul Getty unokáját. Roberto Saviano olasz újságíró, aki a nápolyi maffiáról, a Camorráról írt könyve miatt állandó fenyegetettségben, rendőri védelem alatt él, korábban azt mondta, a ’Ndrangheta a legmagasabb szinten épült már be Szlovákia életébe. Az író szerint Németországra is hasonló sors vár, ezért is kár, hogy „állandó tagadásban vannak”, és nem kezelik a helyén a problémát. A calabriai maffia nyakig benne van már Olaszország gazdagabb, északi régiójában működő gazdasági életében, és egész Európában sikeresen működteti drogokkal, zsarolással, uzsorázással és pénzmosással foglalkozó hálózatát. A Demoskopia kutatóintézet egy 2013-as tanulmányában azt állította, a ’Ndrangheta több pénzt csinált, mint a Deutsche Bank és a McDonald’s együttvéve, forgalmukat 53 milliárd euróra becsülték.

Tény, hogy a ’Ndrangheta ma már félelmetesebb szervezet, mint az egykor rettegett szicíliai Cosa Nostra. A bűnszervezet meggyengülése vezetője, a kegyetlenségéről hírhedt Salvatore „Totò” Riina bebörtönzésével kezdődött, és tavalyi halála után a Cosa Nostra hibernált állapotba került. Ez nagyban köszönhető a bűnüldöző szervek kitartó, több évtizedes munkájának is. Lamorgese azonban azt állítja, a szicíliai maffia éppen újraszerveződik: „Továbbra is egy mélyen beágyazott, dinamikus és veszélyes szervezet, még ha gyengébb is lett az állam által rá mért csapásoknak köszönhetően, ami a legprominensebb tagjait az igazságszolgáltatás kezére juttatta.” Szintén veszített erejéből és befolyásából a nápolyi Camorra, de Lamorgese arra figyelmeztet, ez a csoport továbbra is vészesen össze van fonódva a helyi adminisztrációval.

A belügyminiszter hangsúlyozta, a maffia elleni harc prioritás a kormány számára, és hogy a nyomozó hatóságok három fő startégiai célt követnek. Az első a bűnszervezetek tevékenységi területének pontos feltérképezése, a második a folyamatos akciók a szökésben lévő bűnözők elfogására, a harmadik pedig az illegálisan szerzett javak elkobzása. 

Külön kiemelte, hogy többet kell foglalkozni az olasz és a nemzetközi bűnszervezetek közötti kapcsolati háló felderítésével.

Lamorgese elmondta, csak idén eddig 3 milliárd euró értékben foglaltak le vagy koboztak el a maffiához köthető javakat, így ingatlanokat, bútorokat, vállalkozásokat. 2018-ban ez az összeg 9 milliárd euró volt, 2017-ben pedig 5,4 milliárd euró. Meghallgatásán a belügyminiszter arról is beszámolt, hogy tavaly 59 szökésben lévő maffiatagot kaptak el, idén január óta pedig 45 másikat. 2018-ban 2090 embert tartóztattak le vagy jelentettek fel azzal a gyanúval, hogy közük van a maffiához, idén eddig 1687-et.

A maffia a választásokba is igyekszik beavatkozni, tavaly 22, idén eddig 15 ember keveredett abba a gyanúba, hogy összejátszanak a bűnszervezetekkel. 2018 júniusa óta 22 helyi hatóságnál bizonyosodott be, hogy a maffia beférkőzött a tagjaik közé. Lamorgese figyelmeztetett arra is, hogy egyre aggasztóbb jelenség, ahogy a maffia a helyi vezetés tagjait fenyegeti, tavaly 599, 2019 első fél évében 336 ilyen esetről érkezett bejelentés.