Magyar vita a Financial Timesban, Dobozi István szerint Matolcsy téved

Hiba volt bevezetni az eurót, írta vasárnap a Financial Timesban Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Matolcsy felvetésére kedden egy másik magyar, Dobozi István, a Világbank volt vezető közgazdásza válaszolt a lapban.

Dobozi abban osztozik Matolcsy véleményén, hogy az euró 1999-es bevezetése elhamarkodott volt, amit szerinte igazol az EU stagnációt közelítő, az elmúlt húsz évben éves átlagban csupán 1,5 százalékos, 2018 után 0,8 százalékosra lassult növekedési üteme is. A volt világbanki közgazdász szerint az euró nem váltotta be azt a reményt sem, hogy felpörgeti a tagállamok közti kereskedelmet. Mint írja, az EU-n belüli kereskedelem aránya jelenleg 45 százalék, alacsonyabb, mint az euró bevezetése előtti utolsó évben, 1998-ban volt.

Ugyanakkor Dobozi szerint Matolcsy félrediagnosztizálta a problémát, amikor okként "a közös állam" és a közös európai pénzügyminisztérium hiányát jelölte meg. "Ezek egyike se feltétele annak, hogy egy közös valutaövezet elfogadhatóan jól működjön" - írta.

Ő két másik tényezőben látja az euro kudarcának okát.

"Először is a kötött árfolyammechanizmus nem zárta ki az árfolyamkockázatot, amely rejtve jelent meg a belső devalváció romboló formájában és a "nemzeti eurók" elfogadásában" - írja. Példaként Németországot és Hollandiát említi, melyek "szuper-merkantilista exportőrként" hatalmas kereskedelmi versenyelőnybe kerültek saját "nemzeti" eurójuk leértékelődésével. Ha nem lenne euró, a két ország nemzeti valutája jelentősen felértékelődött volna a többi európai fizetőeszközzel szemben.

Másodsorban a nemzeti valutáiktól megfosztott gyengébb zónatagok nem tudtak az árfolyammal és a kamatszinttel játszani, kiegyensúlyozva fizetési mérlegüket. "A fiskális koordináció és a transzferek nélkül az euró csak egy küszübön álló katasztrófa, ami akkor következik be, ha a külső megrázkódtatások aszimetrikusan hatnak" az eurozóna gazdaságaira. Erről már gyakorlati tapasztalataink is lehetnek a 2009-2012-es pénzügyi válság időszakából, amikor, bár Olaszország, Írország, Görögország és Spanyolország is eurót használt, az országok kamatszintje meredeken elvált a német kamatszinttől. Ezért is volt szükség mentőcsomagokra és az Európai Stabilitási Mechanizmus, vagyis gyakorlatilag a fiskális unió bevezetésére.

Dobozi szerint ezért Matolcsy felvetésével szemben, hogy kilépési lehetőséget kéne biztosítani a közös valutából, a megoldást inkább egy sokkal inkább intézményesített monetáris unió és egy, a nemzeti sajátosságokat sokkal inkább figyelembe vevő konvergenciakövetelmény-rendszer jelentené.