Nyilvánosságra kell hoznia a Belügyminisztériumnak, hol voltak tömeges lakcímbejelentések a tavalyi választás előtt

Ki kell adnia a Belügyminisztériumnak a TASZ és a Political Capital által igényelt lakcím-nyilvántartási adatokat, miután a TASZ pert nyert a BM ellen. Így kiderülhet, hogy történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések a tavalyi országgyűlési választás előtt.

A 2018-as választás előtt felmerült annak gyanúja, hogy külhoni magyar állampolgárok fiktív magyarországi lakcímet létesítettek azért, hogy ne csak pártlistára, hanem egyéni képviselőre is szavazhassanak. De mivel a Belügyminisztérium nem akarta kiadni, hogy hány lakcímet létesítettek az elmúlt két évben, a visszaélések nagyságrendjéről csak találgatni lehetett. 

A Belügyminisztérium idén márciusban első fokon már elveszítette a pert, a Fővárosi Ítélőtábla pedig másodfokon is a TASZ-nak és a Political Capitalnek adott igazat. 

Így a minisztériumnak egy jól kezelhető Excel-táblázatba rendezve kell közölnie azt, hogy melyik hónapban és mely településen hány 17 éves vagy idősebb magyar állampolgár létesített lakcímet 2016. január 5. és 2018. április 5. között. Azt is fel kell tüntetnie a tárcának, hogy közülük hánynak nem volt korábban magyarországi lakcíme.

A minisztérium az elsőfokú döntés elleni fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a kért adatok kiadása aránytalan munkateherrel járna, de ezt nem támasztotta alá konkrétumokkal, így az ítélet átvételétől számított 15 napon belül teljesítenie kell az adatigénylést. A választók így megtudhatják, hogy a lakcímlétesítéses választási csalásoknak volt-e szerepe az országgyűlési választások eredményének alakulásában.

A TASZ arra számít, hogy ha ezek az adatok a jövőben bármikor kikérhetőek, az segítheti a büntetőeljárások elindítását. Jelenleg főleg a kisebb településeken történt visszaélések miatt zajlanak jogi eljárások, amelyek során kiderülhet, hogy kik a felelősek a beköltöztetésekért. A mostani bírósági döntés nyilvánvalóvá teszi, hogy a lakcímlétesítéshez kapcsolódó adatokat bárki szabadon megismerheti. A jövőben már egy ilyen adatigénylés is elegendő lehet a nyomozás megindításához. 

Szabó Attila, a TASZ jogásza úgy látja, hogy az elmúlt években az állam egyre inkább megnehezítette a közérdekű adatok megismerését, amit ma már rendszerint a bíróságon kell kikényszeríteni. Szerinte a döntés azonban a választások tisztasága miatt is különösen fontos: a Belügyminisztériumnak a jövőben bármikor ki kell adnia az át- és beköltözésekre vonatkozó közérdekű adatokat.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője pedig a döntés kapcsán megjegyezte, hogy sokak meggyőződése, hogy a 2018-as választási győzelmet, de legalábbis a kétharmadot a fiktív lakcímek létesítésének köszönheti a Fidesz. De ha nyilvánosságra kerülnek az adatok, kiderül, hogy országos szervezettség áll-e a voksturizmus mögött.