Marcelo Ebrard mexikói külügyminiszter bejelentette, hogy menedéket ajánlanak Evo Morales volt bolíviai elnöknek, aki vasárnap mondott le. 

A La Paz-i nagyköveti rezidencián fogadtak 20 bolíviai tisztségviselőt és képviselőt, és megengedhetetlennek nevezték, hogy Bolíviában „puccsot hajtsanak végre”. „Mexikó fenntartja álláspontját, hogy tiszteletben tartja a demokráciát és az intézményeket. A puccsot viszont nem”- írta a miniszter Twitteren.

A szintén baloldali Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök nem sokkal korábban a Twitteren elismerését fejezte ki Moralesnek, aki „inkább lemondott, mint hogy erőszaknak tegye ki a népét”.

Latin-Amerika több baloldali vezetője puccsot emleget a bolíviai események miatt. Nicolás Maduro venezuelai elnök azt írta, kategorikusan elutasítja az „elnöktestvére”, Morales ellen végrehajtott államcsínyt. Hasonló közleményt tett közzé a kommunista Kuba vezetése is, amely határozottan elítélte a „puccsot”, és szolidaritásáról biztosította Moralest. Bruno Rodriguez kubai külügyminiszter emellett globális mozgósításra szólított fel „Evo életéért és szabadságáért”. A december 10-én hivatalba lépő, megválasztott argentin elnök, Alberto Fernández is államcsínyről beszél. Kolumbia és Peru jobboldali vezetése ezzel szemben inkább azt hangsúlyozta, hogy Bolívia biztosítsa, hogy a következő választások tiszták legyenek. Brazília vezetője, Jair Bolsonaro pedig ünnepelte Morales bukását.

Ezzel szinte egy időben Vladimir Yuri Calderón bolíviai rendőrfőnök bejelentette, hogy az ügyészség utasítása alapján őrizetbe vették María Eugenia Choquét, a választási törvényszék vezetőjét, akit az októberi elnökválasztáson történt szabálytalanságok miatt akarnak felelősségre vonni.

Vasárnap felgyorsultak az események a hetek óta forrongó andoki országban, ahol a tiltakozásokban három ember meghalt és csaknem négyszázan megsebesültek. Morales lemondása előtt nem sokkal még a választások megismétlését jelentette be, miután az Amerikai Államok Szervezete súlyos szabálytalanságokról, egyértelmű manipulációról számolt be, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt. Pár órával később bejelentette lemondását a kormány több minisztere és a képviselőház, majd a szenátus elnöke is. Végül Morales is.

Evo Morales 2006 óta vezette Bolíviát. Már harmadik újraválasztási kísérlete is vitatott volt, mert az alkotmány értelmében erre nem lett volna lehetősége. Ennek ellenére az ország alkotmánybírósága úgy döntött, hogy ellentétes az állampolgári jogokkal, ha bármilyen választott tisztség esetében korlátozzák az újraválaszthatóságot, és így Morales is ismét indulhatott az elnökválasztáson, majd az október 20-i első forduló után bejelentette győzelmét. Ő volt Bolívia első őslakos államfője. (MTI, Reuters)