Mától nyilvános meghallgatásokkal folytatódik a Trump elleni vádeljárás

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

Donald Trump 2019. november 6-án, a louisianai Monroe-ban.Fotó: MANDEL NGAN/AFP

Szerdán új szakaszába lép a Donald Trump elleni alkotmányos vádeljárás. A folyamat szeptember közepi kezdetétől mostanáig a képviselőház titkosszolgálati bizottsága egy lehallgatásbiztos teremben, zárt ajtók mögött hallgatta meg a tanúkat - akiknek a mondandója aztán rendre bőségesen kiszivárgott.

Mostantól viszont nyílt eljárásban folytatódnak a meghallgatások, vagyis azokra akár az utcáról is be lehet majd sétálni, de minden jelentős amerikai sajtótermék élőben készül közvetíteni azokat.

Szerdán három tanú, Bill Taylor ukrajnai ügyvivő, George Kent helyettes külügyi államtitkár és Marie Yovanovitch, az áprilisban váratlanul leváltott ukrajnai nagykövet meghallgatásával kezdenek. Ők már mindhárman vallomást tettek a titkosszolgálati bizottság előtt is, úgyhogy nagy meglepetésre nem számíthatunk tőlük.

A nagy kérdés, hogy mennyire tűnnek majd hiteles, elfogulatlan tanúnak mai meghallgatásukon. Illetve magyar szempontból érdekes lehet a meghallgatás: Kent az a tisztviselő, aki vallomásában utalt rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek is szerepe lehetett abban, hogy Donald Trump ennyire ellenségessé vált Ukrajnával szemben. Trump Orbán idei washingtoni látogatásán beszélgetett állítólag Ukrajnáról a magyar miniszterelnökkel. Orbán és kormánya az elmúlt években rendre akadályozni igyekezett keresztbe Ukrajna és a NATO közeledését. Ezt a kormány a magyar kisebbséget sújtó ukrán intézkedésekkel indokolta, de Orbánék tevékenysége nyilvánvalóan a Magyarországra már-már hazajáró Vlagyimir Putyin orosz elnök érdekeit is szolgálja.

A republikánusok egy kiszivárgott memorandumuk szerint azzal próbálnak majd érvelni, hogy Trump semmiféle nyomást nem gyakorolt Ukrajnára, amit szerintük bizonyít, hogy bár nem indítottak nyomozást Joe Biden demokrata elnökjelölt-jelölt ellen, mégis megkapták a hadisegélyt. Trump a hadisegély visszatartásával zsarolta Ukrajnát, a segély zárolását csak szeptember közepén, két párti nyomásra oldották fel, akkor is azért, mert ha akkor nem oldották volna fel, a pénzügyi év végével a segélyre szánt összeget a költségvetés maradványaként mindenképpen zárolni kellett volna. Védekezésükkel egyben kvázi elismerik, hogy az elnök valóban arra próbálta rábírni Ukrajnát, hogy járassák le politikai riválisát, így gyakorlatilag azzal védekeznek, hogy bár Trump megpróbált törvényt sérteni, nem sikerült neki. (Via BBC)