Elutasította az Alkotmánybíróság annak a kommentelőnek a panaszát, akit egy képviselő lebuzizása miatt ítéltek el

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa elutasította a Kaposvári Törvényszék ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt. Az eredeti ügyben ügyben egy önkormányzati képviselő tett feljelentést amiatt, hogy egy közösségi oldalon egy kommentelő homoszexualitásra utaló kifejezést használt vele szemben. 

Az első fokon eljárt bíróság megállapította a bűnösséget, fellebbezés után pedig a másodfokon eljáró Törvényszék rágalmazás vétsége miatt megrovásban részesítette a kommentelőt.

A bíróság akkor úgy látta, hogy a kifejezés a közügyekre vonatkozó vélemények ütköztetése terén semmilyen szereppel nem bíró olyan öncélú, lealacsonyító megnyilvánulásnak minősül, amely a becsület csorbítására alkalmas.Alkotmányjogi panaszában a megrovásban részesített indítványozó a véleményszabadsághoz való jogának sérelmét állította. Hivatkozott arra, hogy a közhatalmat gyakorlók tűrési kötelezettsége más személyekénél magasabb. 

Az érdemi vizsgálat során az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy gyakorlata egységes: a közéleti közlésekhez fokozottabb alaptörvényi védelem kapcsolódik. A véleménynyilvánításra vonatkozó tesztnél vizsgálandó, hogy a közlés közügyekben történt-e, tényállításnak vagy értékítéletnek minősül-e és hogy nem lépte-e túl a véleménynyilvánítás határait. 

Az olyan öncélú, a közügyek vitatásának körén kívül eső, így a magán-, vagy családi élettel kapcsolatos közlésekkel szemben, amelyek célja puszta megalázás, illetve a bántó vagy sértő kifejezések használata, vagy más jogsérelem okozása, nem részesülnek védelemben. 

Egy másik személyt személyében sértő (akár obszcén) kifejezés közlése abban az esetben élvezi az Alaptörvény védelmét, ha önmagában a közlés információs tartalommal bír, és a közügyek megvitatásához hozzájárul. Ebben az esetben a bíróság a támadott döntésben figyelembe vette, hogy az indítványozó a közügyek vitatásával összefüggésbe hozható módon fogalmazott meg bírálatot egy közéleti szereplő személyére vonatkozóan, továbbá, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát ilyen esetben a személyiség védelme érdekében korlátozni lehet, és a mérlegelés eredményeképp a legenyhébb büntetőjogi szankciót választotta. Mindezekre tekintettel a bíróság a szükséges mérlegelést elvégezte és

nem állapítható meg, hogy a támadott ítélet az indítványozó véleményszabadsághoz való jogát sértette volna. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.