A norvég Szaharov-szabadságdíjat ma este vette át a Magyar Helsinki Bizottság két társelnöke, Kádár András Kristóf és Pardavi Márta. Erről a jogvédő szervezet számolt be a honlapján. 

Mint írják, az oslói ünnepségen a helyi közélet fontos szereplői mellett gratulált nekik a jelenlegi és a korábbi norvég külügyminiszter is. Az idén 30 éves magyar jogvédő szervezetet az autoriter tendenciákkal szembeni bátor kiállásáért díjazták.

„Ezzel a díjjal azt az áldozatos munkát akarjuk elismerni, amit a Magyar Helsinki Bizottság a demokrácia és az emberi jogok előmozdítása érdekében végez Magyarországon” – idézi közleményük Bjørn Engesland, a Norvég Helsinki Bizottság főtitkárának szavait. 

Pardavi Márta, a magyar jogvédő egyesület társelnöke köszönetet mondott a díjért, és a közlemény szerint arról beszélt, hogy „a civil szervezetek és ügyfeleik még a mostani nehezedő körülmények és szűkülő lehetőségek mellett is képesek egymásra találni. A jogfosztott, de igazukért bátran kiálló emberek és a civil jogvédők összetartó közösséget alkotnak. Jogállami koalíciójukhoz tartoznak még a függetlenségüket őrző bírók, a munkájukat hivatásnak tekintő újságírók vagy a tudományos autonómiát védelmező tudósok és egyetemek is.”

A másik társelnök, Kádár András Kristóf pedig arról szólt, hogy „minden nehézség ellenére pezsgő civil élet van Magyarországon, különösen a fővárosban, mert a magyar társadalom szolidáris európai társadalom kíván maradni. Honfitársaink ma is megóvandó értéknek tekintik a szabadságjogokat, hajlandók értük konfliktust is vállalni. A mostani elismerés legalább annyira kijár nagyszerű ügyfeleinknek, mint nekünk.”

A díjátadón megjelent és köszöntő beszédet tartott Ine Eriksen Søreide, a jelenlegi és Jonas Gahr Støre, a korábbi külügyminiszter is (utóbbi most a Munkáspárt vezetője).

Ezt a díjat a Norvég Helsinki Bizottság alapította 1980-ban Andrej Szaharov szovjet fizikus és Nobel-békedíjas emberi jogi aktivista személyes támogatásával. Az első díjazottja az akkor még illegalitásban működő és üldözött csehszlovák polgárjogi mozgalom, a Charta ’77 volt. Később olyan fontos jogvédőket ismertek el a szabadságdíjjal, mint a kazah Jevgenyij Zsovtisz, a csecsenföldi Eliza Muszajeva vagy Szergej Kovaljov, aki néhány évig orosz ombudsmanként is tevékenykedett.