Hongkongi jogi szakértők szerint súlyos következményei lehetnek annak, hogy Peking nem hajlandó elfogadni, hogy a városállam bírósága alkotmányjogi kérdésekben hozzon döntéseket.
A különleges státuszú városállamokban hónapok óta hatalmas tüntetések zajlanak, és az utóbbi hetekben sokat eszkalálódott a helyzet, az összecsapások jóval erőszakosabbak lettek a hongkongi rendőrség és a tüntetők között, ezért elsőre nem feltétlenül tűnhet magától értetődőnek, hogy a jogászok miért egy bírósági ügy következményei miatt aggódnak.
De jogászok egy csoportja mégis arról beszélt az SCMP-nek, hogy az arcot elfedő maszkok viselését betiltó törvény körüli jogi vita fordulópontot hozhat Hongkong sorsában is.
Hongkong kormányzója, Carrie Lam október elején jelentette be, hogy betiltják az arcokat eltakaró maszkok viselését. Ezzel akarták elejét venni annak, hogy a tüntetők elfedjék magukat a tömegben. Csakhogy ezt a rendelkezést a hongkongi alaptörvénnyel összeférhetetlennek ítélte a városállam Felsőbírósága (High Court), és hatályon kívül helyezte a döntést.
Kedden azonban a pekingi legfőbb törvényhozó testületének, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának (NPCSC) egyik bizottsága élesen bírálta a hongkongi bíróság döntését, többek között azzal érvelve, hogy a bíróság nem illetékes a hongkongi Alaptörvénnyel (Basic Law) kapcsolatos kérdésekben. Ez pedig nagyon komoly riadalmat váltott ki a hongkongi jogászkörökben. A NPCSC bizottságának szóvivője ugyanis kedden arról beszélt, hogy azt a kérdést, hogy egy helyi törvény összhangban van-e az alaptörvénnyel, egyedül az NPCSC bírálhatja el.
Kínai részről a hongkongi alaptörvénnyel foglalkozó bizottság egyik tagja, Priscilla Leung is megerősítette, hogy ebben semmi új nincs, az alaptörvény egyik rendelkezése is világosan kimondja, hogy az Állandó Bizottság hatalmazza fel a helyi bíróságokat, hogy értelmezzék az alaptörvényt, de csak a városállam autonómiájának határain belül. Ez a konkrét törvény viszont szerinte kívül esett a lokális hatókörön, mivel a rendkívüli helyzetekre vonatkozó rendeletek keretében fogadták el, és ezeknél a törvényeknél Pekingé a végső szó, mivel ezek a törvények többek között a kormányzó jogköreit és így a városállam alkotmányos rendjét is érintik.
Hongkongi jogászok szerint viszont ez az érvelés nem állja meg a helyét. Az University of Hong Kong jogászprofesszora, Johannes Chan szerint a bizottság meggondolatlan megjegyzést tett, állásfoglalásuk szerint ugyanis a hongkongi bíróságok elmúlt 22 évének legtöbb ítéletét félre lehetne söpörni. Egy emberi jogi ügyekben járatos ügyvéd, Mark Daly szerint ha komolyan veszik a pekingi üzenetet, akkor az katasztrofális következményekkel járhat a hongkongi bíróságok működésére, és nemcsak a politikailag jelentős ügyekben, hanem a szimpla hétköznapi bírósági eseteknél is.
A hongkongi ügyvédi kamara szerint a bizottság szóvivőjének állásfoglalása jogilag helytelen volt, és hogy korábban semmi nem utalt arra, hogy a hongkongi bíróság ne léphetne fel alkotmányellenesnek ítélt törvények ellen. Egy névtelenül nyilatkozó kínai jogtudós is elmondta, hogy a bizottság állásfoglalása nincs összhangban a hongkongi alaptörvénnyel.
Az University of Hong Kong egy másik jogászprofesszora, Fu Hualing szerint ha Peking az állásfoglalás szellemében kíván eljárni, annak óriási hatása lehet a város jogállamiságára és súlyosan gyengítheti a helyi igazságszolgáltatást. Fu szerint a hongkongi bíróság alkotmányos felülvizsgálati lehetősége valóban nem szerepel feketén-fehéren az alaptörvényben, de a kilencvenes évek óta elfogadott gyakorlat volt, hogy a bíróságok eljárhatnak ilyen ügyekben. Fu szerint a kínai kormány ugyan soha nem fogadta el nyíltan, hogy a hongkongi igazságszolgáltatás rendelkezik ezzel a jogkörrel, de idáig soha nem is kérdőjelezték meg.
Dennis Kwok, aki a városállam törvényhozásában a jogászokat képviseli, arról beszélt a lapnak, hogy ez a pekingi állásfoglalás az 'egy ország, két rendszer' felállás végét jelentheti.
Arról, hogy hogyan alakult ki a mostani helyzet Hongkongban, és hogy a tüntetések igazi tétje a pekingi befolyás visszaszorítása lett, kedden hosszabban is írtunk.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.