Jogi vita hozhat fordulópontot Hongkong sorsában

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

Hongkongi jogi szakértők szerint súlyos következményei lehetnek annak, hogy Peking nem hajlandó elfogadni, hogy a városállam bírósága alkotmányjogi kérdésekben hozzon döntéseket.

A különleges státuszú városállamokban hónapok óta hatalmas tüntetések zajlanak, és az utóbbi hetekben sokat eszkalálódott a helyzet, az összecsapások jóval erőszakosabbak lettek a hongkongi rendőrség és a tüntetők között, ezért elsőre nem feltétlenül tűnhet magától értetődőnek, hogy a jogászok miért egy bírósági ügy következményei miatt aggódnak. 

De jogászok egy csoportja mégis arról beszélt az SCMP-nek, hogy az arcot elfedő maszkok viselését betiltó törvény körüli jogi vita fordulópontot hozhat Hongkong sorsában is. 

Maszkos tüntetők Hongkongban Fotó: Vernon Yuen/NurPhoto

Hongkong kormányzója, Carrie Lam október elején jelentette be, hogy betiltják az arcokat eltakaró maszkok viselését. Ezzel akarták elejét venni annak, hogy a tüntetők elfedjék magukat a tömegben. Csakhogy ezt a rendelkezést a hongkongi alaptörvénnyel összeférhetetlennek ítélte a városállam Felsőbírósága (High Court), és hatályon kívül helyezte a döntést. 

Kedden azonban a pekingi legfőbb törvényhozó testületének, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának (NPCSC) egyik bizottsága élesen bírálta a hongkongi bíróság döntését, többek között azzal érvelve, hogy a bíróság nem illetékes a hongkongi Alaptörvénnyel (Basic Law) kapcsolatos kérdésekben. Ez pedig nagyon komoly riadalmat váltott ki a hongkongi jogászkörökben. A NPCSC bizottságának szóvivője ugyanis kedden arról beszélt, hogy azt a kérdést, hogy egy helyi törvény összhangban van-e az alaptörvénnyel, egyedül az NPCSC bírálhatja el. 

Kínai részről a hongkongi alaptörvénnyel foglalkozó bizottság egyik tagja, Priscilla Leung is megerősítette, hogy ebben semmi új nincs, az alaptörvény egyik rendelkezése is világosan kimondja, hogy az Állandó Bizottság hatalmazza fel a helyi bíróságokat, hogy értelmezzék az alaptörvényt, de csak a városállam autonómiájának határain belül. Ez a konkrét törvény viszont szerinte kívül esett a lokális hatókörön, mivel a rendkívüli helyzetekre vonatkozó rendeletek keretében fogadták el, és ezeknél a törvényeknél Pekingé a végső szó, mivel ezek a törvények többek között a kormányzó jogköreit és így a városállam alkotmányos rendjét is érintik. 

Hongkongi jogászok szerint viszont ez az érvelés nem állja meg a helyét. Az University of Hong Kong jogászprofesszora, Johannes Chan szerint a bizottság meggondolatlan megjegyzést tett, állásfoglalásuk szerint ugyanis a hongkongi bíróságok elmúlt 22 évének legtöbb ítéletét félre lehetne söpörni. Egy emberi jogi ügyekben járatos ügyvéd, Mark Daly szerint ha komolyan veszik a pekingi üzenetet, akkor az katasztrofális következményekkel járhat a hongkongi bíróságok működésére, és nemcsak a politikailag jelentős ügyekben, hanem a szimpla hétköznapi bírósági eseteknél is. 

A hongkongi ügyvédi kamara szerint a bizottság szóvivőjének állásfoglalása jogilag helytelen volt, és hogy korábban semmi nem utalt arra, hogy a hongkongi bíróság ne léphetne fel alkotmányellenesnek ítélt törvények ellen.  Egy névtelenül nyilatkozó kínai jogtudós is elmondta, hogy a bizottság állásfoglalása nincs összhangban a hongkongi alaptörvénnyel. 

Az University of Hong Kong egy másik jogászprofesszora, Fu Hualing szerint ha Peking az állásfoglalás szellemében kíván eljárni, annak óriási hatása lehet a város jogállamiságára és súlyosan gyengítheti a helyi igazságszolgáltatást. Fu szerint a hongkongi bíróság alkotmányos felülvizsgálati lehetősége valóban nem szerepel feketén-fehéren az alaptörvényben, de a kilencvenes évek óta elfogadott gyakorlat volt, hogy a bíróságok eljárhatnak ilyen ügyekben. Fu szerint a kínai kormány ugyan soha nem fogadta el nyíltan, hogy a hongkongi igazságszolgáltatás rendelkezik ezzel a jogkörrel, de idáig soha nem is kérdőjelezték meg. 

Dennis Kwok, aki a városállam törvényhozásában a jogászokat képviseli, arról beszélt a lapnak, hogy ez a pekingi állásfoglalás az 'egy ország, két rendszer' felállás végét jelentheti.  

Arról, hogy hogyan alakult ki a mostani helyzet Hongkongban, és hogy a tüntetések igazi tétje a pekingi befolyás visszaszorítása lett, kedden hosszabban is írtunk