"Már látszik a pont, ahonnan nincs visszaút." Ezzel a nem túl optimista felütéssel vezette fel Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára a világszervezet hétfőn kezdődő, 25. globális klímacsúcsát, amit eredetileg Chilében tartottak volna, de az ottani politikai helyzet, a kormányellenes tiltakozások miatt végül Madridban rendezik.

Guterres borúlátása indokolt: az ENSZ kormányközi klímatanácsa, az IPCC legfrissebb jelentése szerint továbbra is rekordokat dönt a széndioxid-kibocsátás, miközben egyre inkább kifutunk az időből. A tudományos közmegegyezés szerint amennyiben tíz éven belül nem történik drasztikus változás, akkor már visszafordíthatatlanokká válnak a folyamatok, és garantált, hogy két fokot is meghaladó lesz globális léptékben a felmelegedés. Márpedig ennek katasztrofális következményei lesznek az emberiségre és a bolygóra, emberek százmillióit érintheti például csak a tengerszint emelkedése.

Arról nem is beszélve, hogy a klímaváltozás milyen hatással van például a mezőgazdaságra. A Save the Children jószolgálati szervezet becslése szerint a klímasokk több millió afrikait fenyeget éhínséggel, globálisan pedig 22 millió gyermek élelmiszerbiztonsága került veszélybe az egymást váltó özönvízszerű esőzések és aszályok miatt.

Guterres ezért a klímacsúcsot megelőzően arról beszélt, hogy valójában kulcsfontosságú 12 hónap előtt állunk. "Életbevágó, hogy az eddigieknél ambiciózusabb vállalásokat tegyenek az országok - különös tekintettel a legnagyobb kibocsátókra - az üvegház hatású gázok kibocsátásának mérséklésére. Egyszerűen abba kell hagynunk az túrást és a fúrást, és ki kell használnunk a megújuló energia és a természet-alapú megoldások nyújtotta lehetőségeket" - mondta.

A párizsi klímaegyezmény alapján, amit mostanra a világ szinte minden országa elfogadott és ratifikált - de amiből az Egyesült Államok idén hivatalosan is kilép - a kormányoknak 2020 végéig, a Glasgow-ban tartandó 26. klímacsúcsig kell nyilvánosságra hozniuk a korábbinál szigorúbb önkéntes vállalásaikat. (Via BBC)