28-szor annyit költ a közmédiára jövőre a kormány, mint az üldözött keresztények megsegítésére
Az Országgyűlés kormánypárti többsége kedden reggel megszavazta
a 85 milliárd forintot a közmédia jövő évi működésére.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság előterjesztése szerint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap csak személyi juttatásokra és a járulékokra 17,9 milliárdot költhet majd jövőre. A piaci, azaz "kereskedelmi, vagyongazdálkodási és egyéb" bevétel ennek felét sem éri el, 8,3 milliárd forinttal kalkulálnak.
A közmédia jövő évi büdzséje, a korábbi évekhez hasonlóan, hatalmas: az MTVA-ra egyetlen év alatt egy fél Puskás Arénányit költ a kormány,
és 28-szor annyit, mint amennyit a üldözött keresztények segítésének feladataira szánnak jövőre.
És a tervezett összegnél mindig többet költöttek végül:
- 2014-ben 71,9 milliárdot kalkuláltak, 76,6 milliárd lett,
2015-ben 71,6 milliárdot kalkuláltak, 82 milliárd lett,
2016-ban 77,6 milliárdot kalkuláltak, 88,5 milliárd lett,
2017-ben 71,2 milliárdot kalkuláltak, 84,7 milliárd lett,
2018-ban 80,8 milliárdot kalkuláltak, 97,6 milliárd lett.
Bár a közszolgálati médiának a nézettség sokadlagos, az MTVA nem is okoz meglepetést:
az utóbbi két hónapból mindössze kétszer fordult elő, hogy szerepelt a heti TOP10-es listán a Tv2 és az RTL Klub mellett.
Mindkettőt a magyar futball-válogatott hozta:
- a Puskás Aréna november 15-i nyitómérkőzése a nyolcadik helyre volt elég az adott héten,
- míg a november 19-i Wales elleni Eb-selejtező a kilencedik legnézettebb műsor volt a 47. héten.
Mielőtt az Országgyűlés és a kormánypárti szavazógép elé került a költségvetés, az Országgyűlés költségvetési bizottság alelnöke tett egy halvány kísérletet, a DK-s Varju László többek közt megkérdezte a javaslat beterjesztőjétől, az NMHH elnökétől, hogy
"tulajdonképpen az a költségvetés, amely itt előttünk van, egy sokkal színesebb, sokkal sokrétűbb műsorszolgáltatást tehetne lehetővé."
"Kérdezem először az elnök asszonyt, tervezik-e azt, hogy olyan műsorok készüljek a figyelemfelhívásokat követően, ahol az ellenzékről nemcsak beszélnek, hanem ők maguk is szóhoz juthatnak élő műsorokban a közmédiában, illetve ha pillanatnyilag kell inkább fogalmaznom, akkor az állami médiában, amire jelenleg, úgy látom, nincs lehetőség."
"A harmadik kérdésem tulajdonképpen ahhoz a támogatási struktúrához kapcsolódik, amely azokat a műsorokat támogatná, amelyek ezt a korábban említett sokszínűséget kívánnák bemutatni. Ebben terveznek-e bármilyen változást, ha már itt új lehetőségek nyílnak?"
Karas Mónika mindezt elintézte azzal, hogy
"mi jogalkalmazók vagyunk, jogi keretek között tudunk működni, nem határozzuk meg és nem is határozhatjuk meg a közszolgálati műsorszolgáltatónak, a médiaszolgáltatónak a tartalomstruktúráját, és ebbe nem is avatkozhatunk bele. Tehát a Médiatanács részéről a műsorgyártásra vonatkozó kérdésekre nyilvánvalóan nem áll módomban válaszolni. A jogszabályok adta keretek között végezzük a munkánkat, és a hozzánk érkező ilyen irányú panaszokat adott esetben elbíráljuk. Köszönöm szépen."