A PISA-teszt háromévente méri a diákok felkészültségét és az oktatási rendszer állapotát az OECD-tagállamokban és még néhány más országban. A lényege, hogy a részt vevő országok kiválasztott iskoláiban íratnak egy tesztet a 15 éves diákok egy részével természettudomány, matematika és szövegértési témakörben. Ezek közül idén a szövegértésre különösen nagy hangsúlyt fektettek. 

Fontos, hogy elsősorban nem a lexikális tudást mérik, tehát például nem évszámokat vagy képleteket kérnek számon, hanem a hétköznapi élethez jobban kapcsolódó, kompetenciaalapú feladatokat kell megoldani. Ezen kívül a diákok családi hátterét, motivációit vizsgálják. 

A legutóbbi, 2016-os eredmények messze a legrosszabb magyar teljesítményt hozták 2003 óta, ehhez képest most szövegértésben és természettudományban sikerült javítani néhány pontot, matekból pedig egy pont híján ugyanazt hozták a diákok, mint legutóbb. Mindhárom területen továbbra is elmaradunk az OECD-átlagtól, de szövegértésben és természettudományokban sikerült közelítenünk hozzá. 

A teljes listából kiderül, hogy a szokásoknak megfelelően most is a délkelet-ázsiai országok végeztek az élen, Észtország az ötödik, de Kanada, Finnország, Írország, Dél-Korea és Lengyelország is befért az első tízbe. 

A régióból Lengyelországon kívül Szlovénia, Csehország, Horvátország és Lettország is előz minket, Litvániával gyakorlatilag egy szinten vagyunk.