PISA-teszt: Végtelen pénzből és görnyedésből még nem lesz jó oktatási rendszer

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

  • Megjelent a friss PISA-kutatás, ami világszerte méri a 15 évesek kompetenciáit. Kiderül belőle, mennyire képesek megérteni egy szöveget, vagy átváltani egyik pénznemről a másikra. 
  • Magyarország nagyjából ugyanott tart, ahol három éve, amikor a PISA-történetünk legrosszabb eredményét hoztuk. 
  • Az iskoláink továbbra is képtelenek ellensúlyozni a gyerekek otthonról hozott hátrányait.
  • Jó hír viszont, hogy nemcsak a pénz, pláne nem a sok görnyedés teszi a jó oktatási rendszert. 

Kedden hozták nyilvánosságra az oktatási rendszerek eredményességét mérő PISA-teszt 2018-as eredményeit. A legfontosabb számokról már beszámoltunk: kiderült, hogy a 15 éves magyar diákok szövegértésben, matematikában és természettudományokban is nagyjából ugyanazt a teljesítményt nyújtották 2018-ban, amit 2015-ben

Mindhárom területen elmaradunk az OECD-átlagtól, de szövegértésben és természettudományokban sikerült közelítenünk hozzá. Igaz, ehhez az is kell, hogy az OECD-átlag egyre alacsonyabb legyen. Összességében még mindig sokkal rosszabbul állunk, mint hat-kilenc évvel ezelőtt, pedig a magyar oktatás akkor sem működött világverő színvonalon. 

Nemzetközi összevetésben ez azt jelenti, hogy Horvátországgal, Lettországgal, Oroszországgal, Olaszországgal, Litvániával, Izlanddal, Fehéroroszországgal és Izraellel vagyunk egy kategóriában.Ehhez képest például Észtország vagy Lengyelország az élmezőnyben végzett, de a környékbeli országok közül Ausztria, Csehország és Szlovénia is előttünk van. A régióból Ukrajnát, Szlovákiát, Szerbiát és Romániát sikerült megelőznünk.  

Hányan tudnak megkülönböztetni tényt és véleményt? 

A 2018-as PISA-teszt elsősorban a szövegértésre koncentrált, ebben négy kínai tartomány (Peking, Sanghaj, Csiangszu, Csöcsiang) és Szingapúr végzett az élen, de ha csak az OECD-országokat vesszük, akkor Észtország, Kanada, Finnország és Írország teljesített a legjobban. Az OECD-ben átlagosan a diákok 77 százaléka képes legalább megállapítani egy közepes hosszúságú szöveg lényegét, akár komplex kérdések alapján megtalálni benne konkrét információkat, valamint reflektálni az olvasottakra. Itthon ez az arány 74 százalék.

Ennél sokkal kevesebb diák fért be a legjobbak közé, akik hosszú szövegeket is megértenek, absztrakt fogalmakkal is boldogulnak, valamint képesek megkülönböztetni egymástól tényt és véleményt. Magyarországon a 15 évesek 5,7 százaléka képes erre, az OECD-átlag 8,7 százalék. 

És átváltani a pénznemek között? 

Matematikából a 15 éves magyar diákok 74 százaléka ért el legalább kettes szintet a hatos skálán. Ők biztosan képesek arra, hogy egy egyszerű, hétköznapi helyzetet matematikailag írjanak le, például össze tudnak hasonlítani két alternatív útvonalat, vagy át tudnak váltani egyik pénznemről a másikra. 24 országban a diákok fele sem képes erre, az OECD-átlag 76 százalék. 

Fotó: Nicolas Guyonnet/Hans Lucas

Természettudományban a kettes szint azt jelenti, hogy az ember képes felismerni, milyen magyarázat húzódik egy-egy hétköznapi tudományos jelenség mögött, és egyszerű esetekben azt is el tudja dönteni, megfelelő következtetéseket vontak-e le a rendelkezésre álló adatokból. Az OECD-ben átlagosan a 15 évesek 78 százaléka fér bele ebbe a kategóriába, itthon pedig a 76 szézaléka. Ehhez képest például Észtországban a 90 százalékot is átlépték, nem beszélve a délkelet-ázsiai országokról és a négy kínai tartományról. 

Aki nem születik elég jó helyre, az megszívta 

A PISA nemcsak a diákok kompetenciáit méri, hanem például azt is, mennyire befogadó egy-egy oktatási rendszer, és mit tud kezdeni a hátrányos helyzetű gyerekekkel. 

Vannak országok, ahol a gyengébben teljesítő diákok nagyjából egyenletesen oszlanak el az iskolák közt, máshol viszont egy-egy iskolatípusba szorulnak, éppen a rendszerbe épített szelekció miatt. A PISA alapján Magyarország az utóbbi kategóriába tartozik, csakúgy mint Németország, Hollandia, Szlovákia vagy Törökország.  

Fotó: AMELIE-BENOIST/BSIP

A gyengébben tanuló diákok sokszor mindenféle társadalmi hátránnyal is küzdenek, ezért extra figyelmet és szakértelmet igényelne az oktatásuk. A szegregált iskolákban azonban esély sincs ilyesmire, hiszen a tanárok nehezen tudnak mit kezdeni kizárólag „problémás” gyerekekkel, akik egymás eredményeit is lehúzzák. Az OECD szerint az érintett országokban fontos lenne, hogy plusz forrást és támogatást nyújtsanak a rosszabbul teljesítő iskoláknak.

Egy ideális iskola képes lenne enyhíteni a gyerekek otthonról hozott hátrányait is, amiben Magyarország különösen rosszul áll. Nálunk ugyanis - Fehéroroszországhoz, Franciaországhoz, Luxemburghoz, Peruhoz, Romániához, Szlovákiához és a Fülöp-szigetekhez hasonlóan - 

nagyon erős az összefüggés a gyerekek családi háttere és teljesítménye között. Ez többek közt abból is látszik, hogy a legmagasabb státuszúak 170 ponttal többet szereztek szövegértésből, mint a legrosszabb helyzetűek, ami így volt Németországban, Franciaországban, Izraelben, Peruban és Szlovákiában is. Az elemzés szerint Magyarországon 

egy a nyolchoz az esélye, hogy egy hátrányos helyzetű gyerek ugyanolyan iskolába járjon, mint a legjobban teljesítők. Ugyanez például az észteknél, a finneknél vagy a portugáloknál legalább egy az öthöz. Persze még a legtökéletesebb iskola sem tudna kiegyenlíteni minden otthonról hozott hátrányt, de nem törvényszerű, hogy ezeknek ilyen erős hatása legyen. Norvégia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Dánia, Kanada, Ausztrália, Japán, Dél-Korea, Makaó és Hongkong például mind átlag felett teljesítettek szövegértésben, miközben az otthoni hátrányok kevésbé húzták vissza az iskolai teljesítményt. 

Nem a pénz és a görnyedés teszi 

Jó hír, hogy az iskolák minősége nemcsak a pénzen múlik. Persze egy bizonyos szintig igaz, hogy minél többet költ egy ország az oktatásra, annál jobb lesz a diákok teljesítménye is, de 50 ezer dollárnyi, egy diákra eső ráfordítás felett nincs összefüggés a kettő közt. 

Fotó: Varga György/MTI/MTVA

Az észtek és a litvánok például egyaránt 65 ezer dollárt költenek gyerekenként, előbbiek mégis 40 ponttal többet szereztek szövegértésben. Magyarország nem sokkal, de átlépi az 50 ezres határt, ez is mutatja, hogy nálunk sem (csak) a pénz hiányzik az oktatásból. A pénz önmagában amúgy sem csodaszer, ahol például sokat költenek rá, ott sem lesz kapásból esélykiegyenlítő az oktatás. 

A számokból az is látszik, hogy

hiába görnyednek a gyerekek sokat az iskolapadban, ettől még nem lesznek jobbak az eredményeik.A finn oktatás például még mindig a legjobbak közt van, pedig ott töltik a legkevesebb időt tanulással, nagyjából heti 36 órát. Magyarország alulról súrolja a 44 órás OECD-átlagot, miközben az Egyesült Arab Emirátusokban tanulnak a legtöbbet, ami nem igazán látszik a PISA-eredményeiken. Persze ebben sem fekete-fehér a kép: a jól teljesítő délkelet-ázsiai országokban elég magasak az óraszámok. 

A fiúk vagy a lányok a jobbak?

Az eredmények azt mutatják, hogy - néhány országot leszámítva - nincs különösebb eltérés a fiúk és a lányok matematikai és természettudományos teljesítménye közt. 

Ez azonban nem azt jelenti, hogy megoldódott volna az iskolai nemi egyenlőtlenség kérdése, az OECD szerint inkább arról van szó, hogy az oktatási rendszerek nem figyelnek eléggé a tanulás bizonyos érzelmi, társadalmi aspektusaira, amelyek meghatározzák, hogy ki, milyen irányba tanul tovább. Az OECD-országok átlagában

a 15 éves lányok egy százaléka szeretne az információs és technológiai szektorban dolgozni. A fiúknál ugyanez nyolc százalék.Hiába teljesítenek ugyanolyan jól, mégis csak hatból egy lány számít arra, hogy 30 éves korában mondjuk mérnökként fog dolgozni. A fiúknál négyből egy ugyanez az arány. 

Szövegértésben viszont pont fordított a helyzet: a lányok átlagosan 30 ponttal előzik a fiúkat, szerte a világon.Érdekes módon a négy kínai tartomány mellett csupa közép- és dél-amerikai országban, például Costa Ricában, Mexikóban és Argentínában volt a legkisebb a különbség. Finnországban, Szaúd-Arábiában vagy Katarban viszont több, mint 50 pont a lányok előnye.

2018-hoz hasonlóan 2009-ben is a szövegértés volt a PISA-mérés középpontjában, akkor is a lányok teljesítettek jobban. Azóta 36 ország tudta csökkenteni a különbséget, köztük Magyarország is, de nem azért, mert a fiúk felzárkóztak volna: a lányok csúsztak le. 

A kormány elégedett

A jelentés nyilvánosságra hozása után Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár azt mondta, minden területen javult a 15 éves magyar tanulók teljesítménye, és Magyarország  megközelíti a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD átlagát. 

Pozitívumként értékelte, hogy a családi háttér miatti különbségek egyre kisebb szerepet játszanak a hazai diákok teljesítményében, kevesebb az iskolai hiányzás és a magyar tanulók 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett az életével.

Maruzsa szerint a javuló tendenciák mögött ott állnak „a köznevelésben elindított fejlesztések, az állami felelősségvállalás az iskolák fenntartásáért, a pedagógusokat, a gyermekes családokat és az iskoláztatást segítő kormányzati intézkedések”.

Az országok összesített rangsorát itt, a jelentés kivonatát itt, a teljes PISA-kötetet pedig itt lehet elolvasni.