Komoly pénzektől eshet el Magyarország a finn elnökség uniós költségvetési javaslatával

A hvg.hu ír arról, hogy a soros (!!!) finn elnökség terve nyomán még az Európai Bizottság javaslatánál is kevesebb uniós támogatást járna Magyarországnak, pedig a magyar kormány már a Bizottság javaslatát is felháborodva fogadta. 

Jelenleg is zajlik a következő hétéves uniós ciklus költségvetésének előkészülete, és a lap által ismertetett finn javaslat szerint a tagországoknak a bruttó nemzeti jövedelmük 1,07 százalékát kéne befizessék a közös brüsszeli kasszába. Magyarország ennél nagyobb, 1,3 százalékos befizetést szeretne, míg a Bizottság  1,114 százalékot javasolt tavaly májusban. Ugyanakkor a nagy befizetők, elsősorban Németország nem kíván 1 százaléknál többet befizetni, elsősorban azért, mert a német gazdaság bővülése mostanra megtorpant. 

Ha pedig távozik Nagy-Britannia, akkor odalesz egy fontos befizető, és egyelőre kérdés, hogy ezt hogyan lehetne pótolni. A hvg.hu cikke szerint a finn elnökségnek két ötlete is felmerült, a nem újrafelhasznált műanyag hulladék uniós megadóztatása, illetve az uniós kibocsátáskereskedelem révén származhatna bevétele a brüsszeli költségvetésnek, de a lap szerint Magyarország ezt is élesen elutasította. 

A Bizottság korábban azt javasolta, hogy új tételek (például az illegális bevándorlás kezelése) miatt csökkentsék például az agrártámogatások mértékét. Ehhez képest a finn javaslat szerint erre egy kicsivel nagyobb arányban jutna támogatás, mint amit a Bizottság javasolt (29,7 százalék helyett 30,7 százalék), de még ez is kevesebb mint a mostani ciklus 35,4 százaléka. 

Viszont a másik változtatást a Bizottság javaslatában, melyet Magyarországon megszorításként értelmeztek, a finn javaslat tovább erősítené: a Bizottság terve az volt, hogy a Magyarország a 2014-2020 között számára biztosított strukturális támogatásokhoz képest 25 százalékkal kevesebbet kapna – azért ennyivel, mert ez a vágás felső határa. A finnek ezt a felső határt 27 százalékban húznák meg.

A Bizottság terveivel összhangban csökkentenék a finnek a projektekben az uniós finanszírozási hányadot: a nemzeti társfinanszírozás aránya jelenleg alapesetben 15 százalék, ezt emelnék 30 százalékra, azaz egy egymilliárd forintos támogatásból 150 millió helyett 300 milliót kellene biztosítania az államnak egy 100 százalékban támogatott fejlesztésnél.

És a finnek támogatják a források jogállamisághoz való kötését: a javaslat szerint ez a költségvetéshez közvetlenül köthető problémák esetén, pontos kritériumok alapján és egyedi esetekben történne. Ezen kívül a Bizottság és a finn elnökség is azt javasolja a tagországoknak, hogy a felzárkózási források legalább 25 százalékát fordítsák a párizsi klímacélok teljesítésére.

Arra lehet számítani, hogy a finn javaslatot komoly viták fogadják majd: nemcsak a régió országai háborodhatnak majd fel a szűkülő támogatásokon, de korábban az Európai Parlament tagjai is 1,3 százalékos nemzeti hozzájárulást akartak az uniós költségvetéshez. Erről a javaslatról a jövő heti EU-csúcson kezdődhet majd a vita.