2018 óta 629 pakisztáni nőt és fiatal lányt adtak el kínai férfiaknak, legalábbis ennyi név szerepel a pakisztáni nyomozók listáján, amit az AP hírügynökség szerzett meg. A lista nemcsak az érintett nők, hanem a férjük nevét, valamint a házasság időpontját is tartalmazza.
Azt írják, a névsor júniusban készült, azóta viszont megrekedt az embercsempész-hálózatokkal szembeni nyomozás, névtelenséget kérő források szerint azért, mert a kormány félti a Pekinggel való jó kapcsolatát.
Erre utal, hogy hiába vádoltak meg 31 kínai férfit embercsempészettel, októberben a bíróság szabadon engedte őket, mivel az érintett nők egy része annak ellenére sem volt hajlandó vallomást tenni, hogy korábban beszámoltak a rendőröknek a velük történtekről. Az AP egy bírósági forrásra és egy rendőrségi nyomozóra hivatkozva azt írja, a nőket megfenyegethették. Szeptemberben a nyomozók Imran Khan miniszterelnöknek is beszámolót küldtek a kamu házasságokról, benne a konkrét esetekkel.
Salem Iqbal, aki keresztény aktivistaként több fiatal lánynak segített már hazaszökni Kínából, azt állítja, a kormány óriási nyomást gyakorolt a Szövetségi Nyomozó Ügynökségre, hogy ne jussanak messzire az embercsempész-hálózat feltárásával. Ugyanígy a pakisztáni média sem számol be az eseményekről.
Mióta a lista elkészült, valószínűleg még több nő esett áldozatul. Az AP egyik forrása szerint a kínai és pakisztáni embercsempészek 25 és 65 ezer dollár közt keresnek egy-egy házasságon, amiből alig 1500 dollár jut a lányok szegénységben élő családjának.
Az AP szerint kínai és pakisztáni közvetítők is részt vesznek az emberkereskedelemben, ahogy kisebb keresztény egyházak lelkészei is. Utóbbiak kenőpénzt kapnak, amiért arra biztatják a gyülekezetükbe járókat, hogy adják el a lányaikat. Elsősorban a keresztényeket veszik célba, mert a muszlim többségű Pakisztánban ők alkotják az egyik legszegényebb közösséget. A rendőrségnek ugyanakkor muszlim elkövetőkről is tudomása van.
A pakisztáni kormány nem kommentálta a hírt, a kínai külügyminisztérium pedig közleményt adott ki, amiben azt írják, támogatják a kínai és pakisztáni emberek közös családalapítását, ha ez szabad akaratukból, a törvények betartásával történik, egyúttal zéró toleranciát hirdetnek mindenkivel szemben, aki embercsempészetben vesz részt.
Az év elején szintén az AP hozta nyilvánosságra, hogy embercsempészek házasságot ígérve viszik Kínába a szegénységben élő, pakisztáni keresztény kisebbséghez tartozó lányokat, köztük sok kamaszkorút. Újdonsült férjeik azonban gyakran bezárják, bántalmazzák és prostitúcióra kényszerítik őket Kínában.
Kína évtizedek óta közeli szövetségese Pakisztánnak, katonai segítséget is nyújtott már Iszlamabadnak. Sőt, folyamatban van a 75 milliárd dolláros kínai-pakisztáni gazdasági folyosó létrehozása, ami rengeteg infrastrukturális beruházással kecsegteti Pakisztánt.
Kínában pedig azért akarnak annyian külföldi feleséget maguknak, mert a fiúkat preferáló, 2015-ig 35 éven át működő egykepolitika miatt 34 millióval több férfi él Kínában, mint nő.