Nemcsak az alapkoncepciója, de a pénzügyi háttere is rettentően zavaros az egykori Vidámpark területén épülő, a Fővárosi Állatkerthez tartozó úgynevezett Biodómnak. A Népszava friss cikke szerint a kitalálása óta négyszeresére drágult, még mindig félkész épület befejezéséhez 20 milliárd forint hiányzik, amit a lap szerint a fővárosnak kéne kipótolnia. A megfelelő háttérszámítások nélkül elkezdett épület fenntartása ráadásul olyan sokba kerül évente, hogy azt évi félmillió plusz látogató jegyárbevétele sem fedezné.

A futurisztikus alakú, fényáteresztő tetővel ellátott Biodóm tökéletesen példázza azt a tételt, hogy ha valamiről nem lehet egyetlen, egyszerű mondatban elmondani, hogy mi az értelme, az mindig nagyon gyanús.

A Biodóm felépítése akkor merült fel, amikor kiderült, hogy bezárják a Vidámparkot, abból csak néhány muzeális értékű attrakciót tartanak meg, és a területe az Állatkerthez kerül. A hatalmas üvegház alapkoncepciója - ami már a kitalálásakor gyanakvást kelthetett volna - minimum igen zavaros. A marketingszöveg szerint az épületben a Pannon-medence őskori, azon belül miocén korabeli, azaz 10 millió évvel ezelőtti élővilágát mutatják be. Aki nem hiszi el szó szerint a Jurassic Park-filmeket, azonnal érzi, hogy ezzel van egy kis baj. Igen, az akkor élt fajok döntő többsége már kihalt. A Biodómban ezért - működő ősállat- és ősnövényklónozási technológia híján - olyan létező, mai élőlényeket fognak bemutatni, amik kábé olyan klímán élnek, amilyen tízmillió éve ezen a területen lehetett. Vagyis más kontinensek akkoriban nem is létezett lényeit. Akiket egyetlen dolog köt a párás-meleg, őskori Pannon-medencéhez: a hőmérséklet, amin élnek. Na jó, még esetleg a páratartalom.

Ennek annyira nincsen semmi értelme, hogy a cinikusabb olvasó azt is hihetné, ezt a projektet valami csókos építési vállalkozó sugallta a kormánynak a zsíros megbízási díjra kacsintgatva. De nem ez a helyzet. A Biodóm ugyanis az Állatkert saját projektje, ők találták ki, persze így is Garancsi oligarcha Market nevű cége építi.

A Népszava cikke szerint a főváros most azért írt ki nyílt pályázatot az Állatkert gazdasági igazgatói pozíciójára, hogy az így kiválasztott jelölt gatyába rázhassa a hatalmas építmény- az alapterülete 1,7 hektár, vagyis 3 teljes focipályánál is nagyobb - pénzügyeit. Ami nem lesz könnyű.

Az üvegház eredeti költségvetése - ennek finanszírozását akkor az állam vállalta - 15,7 milliárd forint volt. 2015-ben ezt 25 milliárd, két évre rá pedig 55 milliárd forintra emelték, hogy Fürjes Balázs államtitkár egy 2019 októberi interjúban már 62,8 milliárdot emlegessen. Fürjes szerint ezt az összeget teljes egészében át is utalták az Állatkertnek, a Népszava viszont dokumentumokra hivatkozva azt állítja, hogy ennél 20 milliárddal kevesebbet adtak, vagyis ennyi hiányzik a befejezéshez és hogy

ezt állítólag már a fővárosnak kéne kiköhögnie.

A Biodóm ráadásul a stadionokhoz hasonlóan később is csak viheti a pénzt: egy 2014-ben készült optimista hatástanulmány azzal kalkulált, hogy az attrakció miatt a mostani 1 millió helyett 1,5 millió jegyet vehetnek évente az Állatkertbe. De ha azzal számolunk, hogy a plusz félmillió ember mindegyike a teljes árú jegyet venné meg, a Népszava kalkulációja szerint az is csak évi 1,6 milliárd forint pluszbevételt jelent, ami jelentősen kevesebb az épület hatalmas fenntartási költségénél. Annak energiafogyasztása ugyanis állítólag vetekszik egy kisebb budapesti kerületével.