Nem olyan nagy demokrácia

A törvénymódosítás ellen tüntetők AssambanFotó: SAJJAD HUSSAIN/AFP

Pénteken hatályba lépett Indiában az állampolgársági törvény módosításáról szóló jogszabály, ami miatt az ország, különösen annak jelentős muszlim kisebbséggel bíró részei már napok óta forronganak. Tömegtüntetések, több halott, központilag lekapcsolt internet, utcára vezényelt katonaság egy látszólag a menekültek státuszának rendezését szolgáló jogszabály miatt. Ami valójában a végleges lépés lehet afelé, hogy India emlegetésekor ezentúl ne hangozhasson el a „világ legnagyobb demokráciája” becenév. 

Az állampolgársági törvényt módosító jogszabály értelmében ezentúl indiai állampolgárságot kaphatnak azok a hindu, keresztény, buddhista, szikh, zoroasztriánus és dzsainista menekültek, akik bizonyítani tudják, hogy még 2015 előtt, vallási üldöztetés miatt érkeztek Indiába Afganisztánból, Bangladesből vagy Pakisztánból.

A jogszabály a muszlim vallású menekültekkel, valamint a ténnyel, hogy az említett három ország lakosságának túlnyomó többsége muszlim, egyáltalán nem foglalkozik. Ennek ellenére mindenki, az indiai kormány és az ellenzék támogatói, hinduk és muszlimok, nemzetközi szakértők számára teljesen nyilvánvaló volt, hogy ez a jogszabály valójában a muszlimokról és az ő Indiában betöltött szerepükről szól.

Az 1,35 milliárd lakosú Indiában ma körülbelül 170 millió muszlim él. Az ország 1947-ben vált ki a brit világbirodalomból, alkotmánya szekuláris köztársaságként definiálja, amelyben nincs államvallás. A hindu többség és a legnagyobb kisebbség, a muszlimok mellett is számos vallásnak van több millió híve Indiában, és ezek együttélése ugyan az utóbbi évtizedekben sem volt konfliktusmentes, de az állam szekuláritását, valamennyi vallás törvény előtti egyenlőségét, a társadalmi egyensúlyt sikerült megőrizni.

A hindu nacionalista Bharatíja Dzsanata Párt (BJP) felbukkanása, különösen pedig Narendra Modi 2014-es miniszterelnökké választása után azonban az ország kimozdult egyensúlyi állapotából. Az egész világon végigsöprő nacionalista-autokrata hullám egyik éllovasa, Modi alatt Indiában a hinduk és a hinduizmus egyre kiemeltebb szerepet kaptak, és ennek a folyamatnak a vesztesei egyértelműen a legnagyobb kisebbséget alkotó muszlimok lettek. Cserébe a 2019 tavaszi választásokon Modit elsősorban a hinduk támogatták olyan nagy arányban, hogy a miniszterelnök megerősödve felhatalmazva érezhette magát a megkezdett út folytatására.

Ebbe a folyamatba szépen illeszkedik az állampolgársági törvény módosítása. A BJP azt állítja, ők ezzel csak a vallásuk miatt üldözötteknek szeretnének menedéket nyújtani, ezzel az érvvel azonban az a gond, hogy a módosítás nem védené azt a számos muszlimot (például a Mianmarból menekülő rohingyákat vagy a Pakisztánból érkező ahmadijjákat), akik már jó ideje Indiában élnek menekültként.

Az új jogszabályt kritizálók szerint az egyértelműen sérti az indiai alkotmányban szentesített szekuláris elveket, mivel az állampolgárságot valláshoz köti, és azok közt is csak néhányat favorizál.

Így érzik ezt az indiai muszlimok is, akik a törvény beterjesztése után azonnal mozgolódni kezdtek, ami a békés tiltakozástól a szabályos zavargásokig sokféleképpen manifesztálódott. A Bangladessel szomszédos, 32 milliós Assam államban, India egyik legsokszínűbb részén a legfeszültebb a helyzet, itt a muszlimok a lakosság nagyjából egyharmadát teszik ki.

Az Assamban élő muszlimok attól félnek, hogy a törvénymódosításnak köszönhetően nemcsak a már az államban élő, Bangladesből származó hindu menekültek fognak állampolgárságot kapni, hanem a még a határ túloldalán élő hinduk is felbátorodva át fognak özönleni Assamba, teljesen kiszorítva az ott élő muszlimokat.

Az assami zavargásokra, amelynek a rongálások mellett néhány halálos áldozata is volt, az indiai hatóságok kíméletlenül válaszoltak. Több ezer katonát vezényeltek ki az utcára, kijárási tilalmat vezettek be, és egyszerűen lekapcsolták az internetet. Ez utóbbi egyébként egyre kedveltebb taktikája az indiai kormánynak. Az ország egyetlen muszlim többségű vidékén, a Pakisztánnal határos, és általa követelt Kashmirban például már hónapok óta nincs internet.

Modi és a BJP megengedhetik maguknak ezt a keménységet, hiszen a 2019-es választások után erősnek érzik magukat. Az assami helyzeten úrrá lesznek, és az sem zavarja őket, hogy a környező muszlim országok, köztük Pakisztán is, tiltakoztak a törvénymódosítás miatt. Az azonban mindenképpen aggasztó, amit egy, a Guardian által idézett indiai muszlim professzor mondott:

„Az utóbbi hónapokban egyfajta »közösségi méreg« szivárog a társadalomban. Az indiai muszlimoknak most fegyvert szegeztek a fejéhez.”

Nem csak arról van most szó, hogy India hátrahagyta az országot a függetlensége óta meghatározó szekuláris értékeket, másodrendűvé fokozva az ország legnagyobb kisebbségének vallását. Hanem arról is, hogy a hatalmas ország, amely eddig minden hibájával is, de egy borzasztóan komplex társadalmat tudott egyensúlyban tartani, most egyre inkább a sarokba szorítja a muszlimokat.