Belement a magyar kormány, hogy egy-két tucat főben maximalizálják azoknak az embereknek a számát, akik a Budapestre költöző orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) munkatársaiként vagy vendégeiként diplomáciai mentességet kaphatnak Magyarországon – tudta meg a Direkt36.
Az IIB miatt hónap óta komoly nézeteltérés van a magyar és az amerikai kormány között. Az amerikaiak nyíltan ellenzik a bank Magyarországra költözését, szerintük ugyanis a jelenlétének tényleges gazdasági haszna nincs, viszont az oroszok a „régió feletti ártalmas befolyás” kiterjesztésére használhatják. Legutóbb a parlament magyar-amerikai baráti tagozatának múlt heti találkozója után beszélt arról a tagozat fideszes elnöke, hogy a bank költözése miatt még vannak viták az amerikai és a magyar kormány között és David Cornstein budapesti amerikai nagykövet is panaszkodott erre.
Az amerikaiak mellett Magyarország más NATO-szövetségeseit is zavarja az IIB berendezkedése a magyar fővárosban. Több Budapesten szolgáló EU-s diplomata is azt állította a Direkt36-nak, hogy az amerikaiak nem egyedül harcolnak a bank ellen, hanem egyeztetik lépéseiket az Egyesült Királyság diplomatávival is, akiknek szintén céljuk az orosz bank visszaszorítása.
A tiltakozások miatt az Orbán-kormány az elmúlt hónapokban több engedménybe is belement. Megígérte például, hogy a magyar és az amerikai titkosszolgálatok szorosan együttműködnek majd a bank monitorozásában. A kormány elfogadta azt is, hogy az IIB nem költözhet sem amerikai, sem más NATO-tagország diplomáciai képviseletének közelébe (a héten derült ki, hogy az IIB székhelye a Lánchíd Palota lesz majd). Maradt azonban egy olyan kérdés, ami továbbra is zavarja Magyarország szövetségeseit, ez pedig a bank munkatársainak járó diplomáciai mentesség.
A főváros nem élt az elővásárlási jogával, mert nem volt rá pénze. Így a Nemzetközi Beruházási Bank megveheti a pazar helyen lévő épületet. A vételár 40 százalékát a magyar kormány állja, a magyar adófizetők pénzéből.
A bank költözéséről szóló, idén év elején elfogadott egyezmény szerint (2019. évi XI. törvény) a bank munkatársai diplomáciai mentességet kapnak. Az egyezmény egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy a bank tisztviselői „a magyarországi tartózkodásuk alatt, a hivatalos feladataik teljesítése során” élveznek különféle mentességeket.
A diplomáciai mentesség a Magyarországon dolgozó diplomatáknak jár első sorban. A mentesség kicsit leegyszerűsítve azt jelenti, hogy mindenféle adókedvezmények mellett a fogadó ország hatóságai nem tartóztathatják le őket és a bíróság nem ítélhet felettük, csak ha a küldő ország ezekre engedélyt ad. Ha esetleg bűncselekményt követnek el – például kémkednek - és lebuknak, akkor gyorsan ki lehet őket menekíteni az országból. A mentesség az országban tartózkodásuk teljes ideje alatt és itt végzett mindenfajta tevékenységük során védi őket. A külföldi hírszerzők egy jó része éppen ezért hivatalosan diplomataként érkezik a célországba. Az amerikaiak szerint a bankot arra is fel lehet használni, hogy kémeket küldjenek Budapestre, akik aztán szabadon mozoghatnak az egész EU-ban, és még védettséget is élveznek.
A kémvádakra eddig ugyanakkor semmilyen bizonyíték nem merült fel. Georgij Potapov, a bank kormányzótanácsának elnökhelyettese pedig azt mondta erről júniusban a Népszavának, hogy „újra és újra elmondjuk, ha megkérdezik tőlünk: nem vagyunk kémek, nem vagyunk kémszervezet, nem ezért vagyunk Budapesten. De minden kollégánkat átvilágítják, mielőtt megkapja a munkavállalási engedélyét és a diplomáciai mentességét".
A mentesség körüli nézeteltérés súlyát mutatja, hogy Vlagyimir Putyin október 30-i látogatása előtt a nyilvános adatok szerint ugyan elindult, aztán mégis megakadt a bank munkatársainak járó diplomáciai kedvezmények kiadása. A mentességet egyelőre csak a bank elnöke, Nyikoláj Koszov és felesége kapta meg.
Ebben a vitában dobott be egy új érvet év végén a magyar kormány, illetve belement egy újabb engedménybe is, hogy megnyugtassa idegeskedő szövetségeseit. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a Direkt36 kérdéseire azt állította, hogy valójában sem az IIB elnöke, sem munkatársai „nem élveznek diplomáciai mentességet”. Koszov esetében is csak „a feladataik ellátásához kapcsolódó ügyekre korlátozódó, funkcionális mentességről van szó”.
A funkcionális mentesség hasonló a diplomáciai mentességhez, de szűkebb körű védelmet ad, mert csak a hivatalos ügyek intézésekor érvényes. Ilyen funkcionális mentességet azonban jellemzően nem a valódi diplomaták, hanem például a nagykövetségek igazgatási, műszaki és kisegítő személyzete, vagy éppen a tiszteletbeli konzulok kapnak.
A KKM azt állítja, a törvény szerint az IIB-nek ugyanúgy csupán funkcionális mentesség jár Magyarországon, mint az ahogy Európai Beruházási Banknak, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Budapesti Képviseleti Irodájának, vagy a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének is.
Egy magyar külügyminisztériumi tisztviselő a Direkt36-nak azt állította, bár Nyikolaj Koszov bankelnök valóban szerepel a külügy hivatalos diplomata adatbázisában a Budapestre akkreditált diplomaták között, de neki is csak funkcionális mentesség jár. A listán való szerepeltetése a forrás szerint „inkább csak egy udvariassági dolog, jelezzük, hogy van itt egy nemzetközi intézmény, aminek ő az elnöke”. A külügyi forrás szerint ez például azért kell, hogy ha valaki nemzetközi intézmények vagy bankok vezetőinek valamilyen fogadást szervez, akkor a lista alapján arra Koszovot is meghívják. „Még az ENSZ, UNICEF stb. itteni vezetője is teljes, tehát jóval szélesebb körű diplomáciai mentességet élvez, mint Koszov” – magyarázta a forrás, hogy miért gondolja jelentéktelennek a Koszovnak adott védett státuszt. Ezzel szemben az IIB egy novemberi eseményen maga Koszov is azt mondta, hogy rendelkezik diplomata státusszal.
A Direkt36 információi szerint a magyar kormány érve az amerikaiakat nem nyugtatta meg. „Számunkra nincs semmi különbség a diplomáciai mentesség és a funkcionális mentesség között, hívhatják akárhogy, a bank munkatársainak adott bármiféle immunitás rendkívül problémás” – mondta egy, a bank ügyében folyó vitát ismerő amerikai külügyminisztériumi forrás. A forrás szerint az amerikai "nagykövetnek az az álláspontja, hogy ne mászkáljon több mint száz orosz diplomáciai mentességgel Budapesten. Miért kell egyáltalán a NATO-n kívülről érkező, ennyire kicsi banknak ilyen sok munkatárs? A bank méretéhez, pénzügyi súlyához képest teljesen érthetetlen ez a sok ember”.
Georgij Potapov elnökhelyettes a Népszavának azt mondta júniusban, hogy az első időszakban 50-60 munkatársuk kezd el dolgozni Budapesten, de miután megtalálták az állandó székházat "már csak azok maradnak majd Moszkvában, akik nem uniós országokkal foglalkoznak, valamint az informatikai részleg és az adminisztráció, nagyjából 25 ember. Mindenki más jön, körülbelül 110 lesz a teljes létszám".
A Direkt36 információi szerint az amerikai felet annyira aggasztja a bank jelenléte, hogy az Orbán-kormánnyal abban is megállapodtak, hogy az maximalizálja azok számát, akik az IIB munkatársaként bármiféle diplomáciai mentességgel jöhetnek Magyarországra. Úgy tudjuk, hogy abba a kormány is beleegyezett, hogy egy-két tucat főnél több ne kaphasson semmilyen mentességet, és ebbe a maximális számba a bank állandó munkatársai mellett az ideiglenes szakértők és a bank vendégei is beleszámítanak majd.
Több, az alkut ismerő forrás is azt állította a Direkt36-nak, hogy ettől még az amerikai diplomácia fő célja továbbra is, hogy teljesen kiszorítsa az IIB-t Magyarországról. Ezt a budapesti amerikai nagykövetség is megerősítette, akik azt írták a Direkt36 kérdésére, hogy „rossz ötlet volt és az is marad a Nemzetközi Beruházási Bank Budapestre hozása. Azok a kockázatok, hogy Oroszország a bankot káros célokra használja, sokkal súlyosabbak, mint bármiféle kicsiny gazdasági előny [...] ez az ügy továbbra is megbeszélések témája. A nagykövetség kapott bizonyos biztosítékokat, melyek néhány aggodalmunkra választ adnak, de ez az úgynevezett ’bank’ mindaddig fenyegetést fog jelenteni, amíg egy NATO-szövetséges területén van a központja”.
A cseh Respekt hetilap szerint az amerikaiak Prágában is erőteljesen lobbiznak a bank ellen. Az IIB-nek Csehország is tagja, a cseh törvények szerint pedig a cseh szenátus jóváhagyása is kellett a bank Budapestre költözéséhez. A Respekt szerint a szavazás októberben lett volna és a szenátus le akarta szavazni a költözésről szóló egyezményt és a bankból való kilépést készült támogatni. Úgyhogy a cseh kormány inkább még a szavazás előtt visszavonta a ratifikálásra váró egyezményt. A cseh lap szerint az Orbán-kormány eközben az IIB-ben való maradásra, sőt, tőkeemelésre bíztatja a cseheket.