Egy 14 éves, keresztény iskolába járó lány Haitin megismerekedett egy brazil katonával, aki ENSZ-békefenntartóként dolgozott az országban. Viszonyuk lett, a lány teherbe is esett, mire a katona azt ígérte neki, hogy segíteni fog. Aztán persze hazament Brazíliába, és többé nem válaszolt a lány Facebook-üzeneteire.
Miután kiderült, hogy terhes, az apja elkergette a lányt családi házból. Lánya mostanra négy éves, a fiatal anya azóta sem kapott segítséget sem a brazil hadseregtől, sem az ENSZ-től, sem a haiti államtól, sem civil szervezetektől, pedig nincs pénze arra sem, hogy iskolába küldje lányát. Negyed dolláros órabérért dolgozik, hogy el tudja tartani.
Ezzel a történettel kezdődik a University of Birmingham és az Ontario University kutatóinak cikke a Conversation című lapban, amiben tanulmányukat ismertetik. A kutatók azt vizsgálták Haitin, milyen hatással volt a helyiekre az ENSZ békefenntartó programja. 2500 emberrel beszélgettek, főleg az (eleve nagyon szegény) országon belül legnehezebb helyzetben lévő részeken (Port Salut, Cité Soleil), és az derült ki:
több száz esetben születtek gyerekei ENSZ-békefenntartóktól helyi nőknek.
A beszélgetések több mint tíz százalékában, 265 esetben számoltak be ilyen kapcsolatokról.
A történetek visszatérő eleme volt, hogy a békefenntartók fizettek fiatal helyi lányoknak a szexért, aztán persze elhúztak az országból, és azóta sem lehet elérni őket. Rendszeres gyakorlat volt, hogy a békefenntartókat áthelyezték, miután egy-egy terhességre fény derült.
Az alkalmi szexért fizetett összegek általában minimálisak voltak, sokszor nem is pénzt adtak, csak ételt a lányoknak, akik között 11 évesek is voltak. Előfordult zaklatás és nemi erőszak is, de a jelentés szerint ez kisebb része az eseteknek. Ennél sokkal gyakoribb, hogy az egészen egyenlőtlen hatalmi és társadalmi viszonyok vezettek ezekhez a kapcsolatokhoz. A kiszolgáltatott helyzetben lévő, mélyszegénységben élő helyiek közül sokan magukhoz képest magasabb rangúnak látták a külföldi békefenntartókat, akik felelőtlenül bántak ezzel a helyzettel. Ráadásul sokszor azért akartak világosabb bőrű külföldiektől gyerekeket helyi nők, mert a világosabb bőrű gyerekeket előnyösnek látták.
Egy helyi férfi azt mondta: „Idejöttek, lefeküdtek a helyi nőkkel, kiélvezték őket, aztán otthagyták őket a gyerekkel, kezükbe adva 500 gourde-ot” (kb. 1500 forintnyi helyi pénzt).
Az ENSZ Minustah nevű programja 2004 és 2017 között futott az országban. Eredetileg a politikai instabilitás és a szervezett bűnözés ellen indult, aztán jött a 2010-es földrengés és a 2016-os hurrikán, ezek után tovább bővült a missziók mandátuma. A békefenntartóktól született gyerekek a „kis Minustah” becenevet kapták. Az új tanulmány, bár a Haitin történt esetekről szól, megemlíti, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságban is hasonló a helyzet.
Korábbi hírek szerint Sri Lanka-i békefenntartók részt vettek egy kiskorúakat kihasználó szexhálózat működtetésében Haitin, emiatt 114 embert visszaküldtek a hazájukba, de egyikük sem került bíróság elé. Két éve pedig a Times írt arról, hogy az Oxfam segélyszervezet munkatársai szexpartikat tartottak 2011-ben Haitin, miközben a földrengés utáni humanitárius válság elhárításán dolgoztak.
Az ENSZ szabályzata szerint a békefenntartóknak elvileg tilos a szexuális kapcsolat helyiekkel. A tanulmány szerzői szerint ez láthatóan nem elég, és javaslatokat is tesznek, hogyan lehetne javítani a helyzeten.
Szerintük fontos lenne, hogy a békefenntartók képzésében kapjon nagyobb hangsúlyt a kulturális különbségek megértése, és annak világossá tétele, hogy milyen következményekkel jár egy helyi nőnek, ha gyereke lesz egy békefenntartótól.
Az ENSZ-nek pedig a szerzők szerint fel kellene hagynia azzal a gyakorlattal, hogy amint kiderült egy-egy ilyen eset, rögtön áthelyezik a katonákat. Egyrészt mert ezután általában elmarad a számonkérés, másrészt mert így az anyáktól is elveszik annak a lehetőségét, hogy támogatást kapjanak. (Conversation, SkyNews)