Trump szerint azért lőtték ki Szulejmanit, hogy "megelőzzünk és ne elindítsunk egy háborút"

Merényleteket és "aljas támadásokat" tervezett amerikai katonák és diplomaták ellen, illetve ő irányította a bagdadi nagykövetség elleni akciót is, mondta Kasszem Szulejmáni kilövéséről az amerikai elnök péntek este. Donald Trump a floridai Palm Beachen lévő Mar-a-Lago villájában csak rövid nyilatkozatot tett, amiben kijelentette: akció közben végeztek az iráni vezetővel az ő parancsára azért, hogy

"megelőzzünk és ne elindítsunk egy háborút."

Az amerikai kormányzat nem törekszik rendszerváltoztatásra Iránban, tette hozzá. Miután az elnök kommentálta az esetet, a Pentagon bejelentette, hogy háromezer amerikai katonát küld a térségbe. 

Nem csütörtökön döntött Trump a Szulejmani elleni támadásról, hanem már december 27-én, írja a The Wall Street Journal. Miután egy iráni támogatással működő fegyveres csoport megtámadta az iraki Kirkuk közelében lévő amerikai támaszpontot, a hírszerzés arról tájékoztatta az elnököt, hogy azt Szulejmani rendelte el és hasonlóakat tervez Szíriában, Irakban és Libanonban. Trump Mike Pompeo külügyminiszterrel, Mark Esper védelmi miniszterrel és Mark Milley vezérkari főnökkel vitatta meg a helyzetet, meggyőzték róla, hogy "most van ésszerű esély arra," hogy végezzenek az iráni vezetővel.  

Az amerikai hírszerzés ekkor már tudta, hogy öt nappal később Szulejmani Bagdadba megy repülővel, ami ideális célponttá tette. Az iraki főváros nemzetközi repülőteréről a városba vezető út nagyon kevés kijárattal rendelkezik és végig magas fal húzódik mellette. 

Szombat hajnalra virradóra légicsapás érte az al-Hasd as-Saabi síita milícia konvoját Bagdadban, legalább hat fegyveres meghalt. A helyi média szerint ismét az amerikai hadsereg csapott le, de ezt Washington határozottan tagadja.

Irán kibertámadásokkal válaszolhat Szulejmani megölésére, figyelmeztetnek biztonsági szakértők. Az AP összeállítása szerint potenciális célpontok lehetnek gyárak, a gáz-és olajkitermelő üzemek és energiaszolgáltatók számítógépes rendszerei. Emlékeztetnek: a Stuxnet-ügy után Irán válaszul megtámadta többek közt a Bank of America, és a New York-i tőzsde rendszerét is. Irán volt a világ első országa, ami hadseregén belül felállította a kiberszázadot.