Nem titkolhatja tovább a gyáli önkormányzat, mennyiért szerződött Tiborcz István cégével

POLITIKA
2020 január 08., 08:42

Kimondta a bíróság, hogy jogszerűtlenül tagadta meg a gyáli önkormányzat az Elios Innovatív Energetikai Zrt-vel kötött szerződés jelentős részének kiadását, írja az Index, miután a Transparency International (TI) Magyarország megnyerte az ügyben  indított adatigénylési pert. Vagyis nem tekinthető üzleti titoknak a világítás-korszerűsítési megbízások ellenértéke, árképzésre és az állami vagyon hasznosításával kapcsolatban felmerülő semmilyen egyéb adat sem. A lap szerint az ítélet az Elios-szal szerződő más önkormányzatok adatkiadási gyakorlatában is fejleményeket hozhatnak.

photo_camera Fotó: botost/444.hu

Az elsőfokú ítélet után Gyál már ki is adta az adatokat, így kiderült, hogy a város 2015-ben kötött kivitelezési szerződést az Elios Zrt.-vel 193,6 millió forint értékben. A cég akkoriban Tiborcz István érdekeltségébe tartozott, és úgy kapta meg a megbízást, hogy drágább ajánlatot adott, csakhogy mégis nyert, mivel a közbeszerzésen elinduló másik ajánlattevőt kizárták az eljárásból. A lap emlékeztetett, hogy ugyanezt a céget egy rakás másik városban is kizárták az Elios-szal szembeni versenyből. 

Nem véletlenül gyanakodott arra az OLAF, hogy Gyál uniós pályázata felülről irányított volt, csak erről eddig nem lehetett teljes képet kapni, mivel az önkormányzat nem adta ki az árajánlatára vonatkozó adatokat. A mostani ítéletből derült ki az is, hogy az Elios üzleti titoknak minősítette a szerződés jelentés részét, amivel gyakorlatilag megtiltotta az adatok nyilvánosságra hozatalát. De a Budakörnyéki Járásbíróság most felülírta a titkosítást, egyben megállapította, hogy  az titkosítási eljárás önkényes volt, és meg nem engedett valós indokok nélkül korlátozta a közpénzekre vonatkozó közérdekű adatok Alaptörvényben foglalt megismerésének a jogát.

Az Index szerint  az ítélet precedensértékű, mivel kiemeli, hogy „az állami vagyon hasznosítása, az azzal kapcsolatos bármilyen jog megszerzése körében az ellenérték megismerhetősége kiemelt közérdek, és ugyanilyen közérdek azoknak a feltételeknek a megismerhetősége, amelyek kétségtelenül az ellenérték, az állami vagyon hasznosításából befolyó összeg kialakításakor feltételként kerülnek meghatározásra”.