Csak a fiatalok és az idősek közt nem csökken az öngyilkosok száma
2019 szeptember 06., 10:19
Az ötödikes gyerekek harmada arra panaszkodik, hogy állandóan fáradtnak érzi magát
Mit esznek, mennyit mozognak, hogy érzik magukat a bőrükben a kamaszok? Egy nemzetközi, kérdőíves kutatássorozat négyévente, majdnem 50 országban vizsgálja az iskolások egészséget befolyásoló szokásait. A legutóbbi, 2018-as adatfelvételt az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végezték, nagyjából hatezer ötödikes, hetedikes, kilencedikes és tizenegyedikes diákot vontak be, fele-fele arányban fiúkat és lányokat.
Kedden mutatták be a fontosabb eredményeket, amiből először is kiderült, hogy
gyümölcs- és zöldségfronton bizony nem állunk valami jól, nem beszélve a rendes reggelizésről.Az adatok szerint 2014-hez képest kevesebb iskolás eszik mindennap gyümölcsöt és zöldséget, és 48 helyett már csak 42 százalékuk szokott minden tanítási napon rendesen reggelizni. (Ez alatt azt kell érteni, amikor nemcsak egy pohár teát, gyümölcslevet vagy hasonlót isznak meg, hanem tényleg leülnek enni).
Ez azért is szomorú, mert a kétezres évek óta egyre csak javultak a gyümölcs- és zöldségfogyasztási adatok. „Reméljük, csak megtorpanásról van szó, és nem egy kedvezőtlen tendencia vette kezdetét” - mondta Németh Ágnes, a HBSC kutatócsoport vezetője. Abban viszont nincs változás, hogy még mindig a lányok esznek egészségesebb dolgokat, de ahogy nőnek a gyerekek, úgy mindkét nemnél romlik a táplálkozás minősége.
Továbbra is nagyjából annyian mozognak naponta legalább 60 percet, mint négy éve, ami azért lehetséges, mert tovább javultak a lányok adatai, miközben a fiúk váratlanul, erőteljesen visszaestek. Az viszont jó hír, hogy a kamaszok manapság nem esznek annyi édességet, mint korábban.
Kevesebb nassolás ide vagy oda, négy év alatt jelentősen, hat százalékkal nőtt a túlsúlyosak aránya, pontosabban azoké, akik annak tartják magukat. Az önbevallásos módszer persze nem teljesen pontosan adja vissza a kamaszok tényleges adatait, de Németh szerint a túltápláltságot inkább alul szokták mérni az ilyen kérdőívek, a valóságban tehát még rosszabb lehet a helyzet.
Persze az is lehet, hogy „a fiatalok tudatosabbá váltak, és már pontosabban meg tudják mondani a testtömegindexüket” - mondta. Bár az adatok szerint az utóbbi időben inkább a lányok körében nőtt a túlsúlyosak aránya, ez a probléma továbbra is több fiút érint.
Fáradtak, ingerlékenyek és kedvetlenek
A kutatásban a tizenévesek mentális egészségét és szubjektív jóllétét is mérik, magyarul azt, hogyan érzik magukat a bőrükben. Úgy tűnik, ahogy közelednek az iskola befejezése felé, egyre rosszabbul, de nem is kell a középiskolásokig mennünk, már
az ötödikesek harmada panaszkodik arra, hogy hetente többször fáradtnak érzi magát.Várnai Dóra, a kutatócsoport tagja szerint ez magas számnak számít, és a saját, általános iskolában végzett munkája során is hasonlókat tapasztalt. „Amikor megkérdezem, hogy vannak, mindig azt mondják, fáradtak. Ennek élettani okai is vannak, de fakadhat az aránytalan iskolai terhelésből, a kevés szabadidőből, a kedvezőtlen alvási szokásokból és a mozgáshiányból is.”
Közben szintén megnőtt a kedvetlenségről, ingerlékenységről beszámoló kamaszok aránya, a tizenegyedikes lányok fele azt mondta, hetente többször szokott ideges lenni. A középiskolás lányok nagyjából harmadának pedig hetente többször fáj a feje.
Rákérdeztek arra is, mennyire érzik depresszívnek a saját hangulatukat (ami persze megint más, mintha egy pszichiáter megvizsgálná, ténylegesen mennyien depressziósak). A gyerekek 24 százaléka azt mondta, eszébe jutott már az öngyilkosság, ami egybevág azzal a szeptemberben bemutatott adattal, amely szerint az időseken kívül csakis a húsz évnél fiatalabbak közt nem csökken az öngyilkosok száma.
Várnai szerint ez is mutatja, milyen fontos lenne öngyilkosságmegelőző, mentális betegségekre koncentráló programokat indítani ebben a korosztályban.