Létkérdés, hogy a magyar adómentesen készíthessen pálinkát

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

2019-ben 30 százalékkal többen készítettek otthon pálinkát, mint az azt megelőző évben, írja a Magyar Nemzet, akiknek Tállai András pénzügyminiszter helyettes beszélt a 2019-es adatokról.

Eszerint tavaly mintegy 2200 főzőberendezést vásároltak országszerte, és 151401-en vásároltak párlatadójegyet, ami nélkül illegális az otthoni pálinkaelőállítás. Az otthoni (legális) pálinkafőzésről 2015 óta vezetnek statisztikát, ami szerint nagyjából 26 ezer főzőberendezésben készítenek házi pálinkát a magyarok. A legtöbb üstöt tavaly Budapesten jelentették be, ott 196-an is belevágtak az alkoholgyártásba, de  Veszprémben, Borsodban és Zalában is magasak a számok. A legkevesebb legális pálinkát  Vas, Tolna és Komárom-Esztergom megyében készítenek.

A hétszáz forintos párlatadójegyekből tavaly 105 millió forintot zsebelt be az állam, ezt az adójegyet szeretnék most megszüntetni, mert Tállai szerint „a mai időkben szó szerint létkérdésnek számít, hogy egy-egy nép megtartsa, megtarthassa régi szokásait és hagyományait", ezért mindenkinek joga van ingyen pálinkát gyártani.

A kormánynak már 2010-ben volt egy kísérlete arra, hogy bizonyos mennyiségig  jogszabályba foglalja az adómentes pálinkafőzés jogát, de akkor az Európai Unió megfúrta ezt a tervet.

A 2018-as országgyűlési választáson elmaradt az ellenzéki összefogás, a Fidesz pedig újra kétharmados többséget szerzett. Az ide vezető titkos tárgyalásokról, és a színfalak mögött zajló belső küzdelmekről szól a MAKRO legfrissebb száma. Magyari Péter, a 444 egyik legismertebb oknyomozó újságírója hónapok át készített háttérinterjúkat a hazai politikai élet legbefolyásosabb szereplőivel, és ezek alapján keresi a választ a magyar demokrácia alapkérdésre: “Leváltható-e még választásokon a kormány?”

Megveszem a Makrót